Amikor az Ezeregyéjszaka illata költözik a konyhába

Nagyon rákaptam a virágokra a konyhában, Napmátka indított el a lejtőn. Most akác- és bodzaszezon van, de miután ezek a növények csak úgy állnak a rendelkezésemre, hogy a szomszédoktól áthajló ágakról dézsmálhatom a virágokat, a bodzát kihagyom, mert a virágjából szerintem elég korlátozott számú dolgot lehet készíteni, illetve azok a lehetőségek, amelyek rendelkezésre állnak, engem nem lelkesítenek. A bodzának én a termését várom két okból is, majd amikor eljön az ideje, beszámolok róla. És ha most leszedem a virágokat, miből lesz nekem átlógó termés?

A múltkori orgonazselé mintájára most akácvirágból készítettem, fellelkesülve az előbbi sikeres kivitelezésén, most kicsit nagyobb mennyiségből. Egész nap akácillat lengte be a házat, nemcsak azért, mert körbevesznek minket hatalmas virágzó akácfák, hanem azért is, mert leszedtem egy csomó virágot a hátsó szomszédunk fájáról, felhoztam a nappaliba és tévézés közben szedegettem le a virágokat.

AKÁCZSELÉ
  • 5 liter akácvirág
  • 2,5 liter forásban levő víz (ilyen dolgokhoz lehetőleg forrásvizet vagy ahhoz hasonló minőségű vizet használjunk)
  • 250 g cukor
  • 2 tasak pektin
  • 4 tasak Bourbon vaníliás cukor
  • 4 db egész kardamom
  • 125 ml citromlé
A virágokat kicsipegettem a tokjából (Közben megtudhattam a Viasat History jóvoltából, hogy Amerika első elnöke egyáltalán nem volt olyan unalmas, de főleg ideális fickó mint amilyennek beállította magát és beállították az életrajz írói. Hazudozott, csalt és igen közepes stratéga volt, nem azt a nőt vette feleségül, akibe szerelmes volt, hanem a pénzt, és egyáltalán nem volt előkelő származású, ahogy ezt állította magáról. Plusz egész életében rabszolgákat tartott, csak a halálakor szabadította fel őket, de ezt is úgy, hogy a felesége halála után lépett volna életbe a végrendelet ezen pontja. Szegény asszony kissé megrémült, hogy most aztán érdek fűződik a halálához, fel is szabadította az összes rabszolgájukat azonnal. Ja, és ráadásul tökre nem úgy nézett ki, ahogy fennmaradtak róla ábrázolások, azokat is agyonidealizálták. Azzal együtt szerintem tök mindegy, ha az 1 dolláros bankjegyet megnézzük, azért nagyjából képet kapunk.), egy nagyobb üvegbe raktam és ráöntöttem a forró vizet. Lezártam, és hagytam állni 6 órát.
Ezután az egészet beleöntöttem egy fazékba és felforraltam, hozzáadtam a cukrot és a kardamommagokat. Addig forraltam közepes lángon, míg kb. az ⅓-a elfőtt. Ezután szűrővel kiszedtem a virágot, alaposan ki is nyomkodtam a levét.
A pektint elkevertem a vaníliás cukorral, így adtam a folyadékhoz állandó keverés közben. Hirtelen felforraltam, beleöntöttem a citromlevet és üvegekbe töltöttem. A kardamommagokat elosztottam az üvegekben.
Amíg készült ez a zselé, olyan bódítóan édes illat töltötte meg a konyhát, hogy azonnal az Ezeregyéjszaka meséi jutottak eszembe, valahogy így képzeltem annak idején azt a világot a mesés keleten, ilyen illatokkal. Amikor majd a rózsasziromból készül a lekvár vagy szintén a zselé, valószínűleg ugyanez a hangulat lesz úrrá rajtam.
Egyébként nemsokára virágzik a hárs, szerintem azzal is lehetne majd kísérletezni.
Úgy képzelem, hogy ezek a zselék nagyon jók lesznek majd tejberizsbe pl. Vagy az általam nagyon kedvelt könnyű habos desszertekbe, a syllabubokba. Ezek egyébként maguk is valahogy az orientális hangulatot keltik bennem valamiért.
Miközben az akácvirágok a forró vízban álltak, ebédet is csináltam azért, nemcsak virágprojekt van. Sőt nemcsak virágszezon, hanem spárga- is. A spárgát én nagyon szeretem, a zöldet különösképp, mert hát ugye azzal azért sokkal kevesebb a macera. Tegnap vettem is egy adagot, anyu eléggé elszántan krémlevest akart belőle, de ellenálltam, mondtam neki, hogy sokkal érdekesebb fogásba szánom. Ez nem segített a most kissé hűvös viszonyon.
SONKÁS-SPÁRGÁS TARHONYA (4 személyre)
  • 500 g zöldspárga
  • 250 g tarhonya
  • 600 ml zöldségalaplé
  • 6 szelet bacon
  • 150 g finoman füstölt sonka
  • 1 ek olaj
  • 5 szál újhagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • 1 marék petrezselyem
  • parmezánforgácsok a tálaláshoz

Az olajon pirosra sütöttem a finoman felcsíkozott bacont és sonkát, hozzáadtam a felkarikázott újhagymát és a felszeletelt fokhagymát. Ezután a tarhonyát szórtam bele szárazon, így pirítottam elég magas lángon 1-2 percig.

Felöntöttem az alaplével, sóztam és borsoztam, majd fedő alatt pároltam 20-25 percig. Ennyi idő alatt elfő a lé, és a tarhonya is megpuhul.
Közben a spárgákat megmostam, a tő felőli végüket letörtem – ott törnek el, ahol már nem fásak – hámozni nem kell. A fejeket levágtam és felkarikáztam az összeset.
A tarhonyához adtam, alaposan összekevertem, visszatettem a fedőt, kis fokozaton pároltam még 2-3 percig. Ezután hozzáadtam a durvára vágott petrezselymet és parmezánforgácsokkal tálaltam. Ha csak magamnak készítettem volna, egészen biztos rakok bele kevés frissen szedett mentát is.


Menta nélkül is alig lehetett abbahagyni, mi egészen biztosan visszatapsoljuk, a kedves szülék meg majd kapnak mást.
A receptötlet innen van.
Posted in Uncategorised

4 thoughts on “Amikor az Ezeregyéjszaka illata költözik a konyhába

  1. napmátka

    Gyönyörű lett a zseléd, meg fogom már tanulni ezt a zselézést én is.Forrón milyen állagúnak kell lennie, ha kész?A kardamom szerintem remek ötlet volt az akác mellé. Biztos, hogy keleti típusú édességekbe nagyon jó lesz ez a zselé, ahogy a rózsa is.Hárs felénk nincsen, vagy legalábbis nem tudok róla.Ma bodzáért voltam, szerintem abból is több dolgot lehet készíteni, mint amit szoktunk. Vagy legalább megpróbálom. Az ivólé nekem nagyon bejött.A spárgás főztöd is megtetszett, van egy adag spárgám itthon, de még mindig nem döntöttem el, hogy mi lesz belőle…

  2. Makka

    Az az igazság, hogy ezt nem tudom megmondani. Igazából folyékony, talán azt látni, hogy olyan opálos picit, és nem úgy folyik, mint a víz, hanem valahogy mintha erősebb lenne az anyagban a molekulák közötti vonzás, tudom, hogy hülyén hangzik, de valami ilyesmi látszik.Különben előre én sem tudom soha megmondani, sikerült-e vagy nem. Meg nem vagyok nagyon gondos sem, mert lehetne “kistányér tesztet” – rácsöpögtetni, hűtőbe tenni – csinálnii, de sosem szoktam. Speciel most nekem sem sikerült.:-D Kissé szirup jellegű folyadék maradt. Még forrón fényképeztem, akkor még nem tudtam, mi lesz. De a múltkori is ilyen állagú volt melegen, azt hittem, rendben lesz.Egyébként azt hiszem, hogy a citromlé mennyisége nagyon befolyásolja az alvadást. A másik megfigyelésem pedig az, hogy a Dr. Oetker 3:1 zseléfix kevésbé hatékony, mint a Haas-féle Quilitin 3:1 lekvár zselésítő. A múltkor ez utóbbit használtam, most meg az Oetkerest. Pl. az Oetker-féle nem keverhető el csomómentesen forró folyadékban, a Haas igen. A bodzás italokat én is nagyon szeretem, de most a bodzával spórolok.:)Ezt a spárgásat próbáld ki, nagyon finom.

  3. napmátka

    Ebben a citromlé dologban nagy igazságod lehet, könnyen gátolhatja a zselésedést.Én is beletettem ma egy egész citrom levét a bodzazselémbe (lehet, hogy kár volt), kíváncsian várom, mi lesz.Opálosnak opálos, és már bőrösödni látszik a teteje…

  4. Makka

    Ha már bőrösödik, akkor talán már jó úton haladsz… Egyébként, ha jó, akkor elég hamar elkezd dermedni, olyan ½-1 óra múlva már látszania kell.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s