Még egy ehető virágos poszt

Ha egy üzlet beindul… Régen sütöttem kekszet. Most, hogy egyedül vagyok itthon, gyorsabban el tudok készülni minden kissé pepecs munkával. Arról nem is beszélve, hogy nem hajolnak át a vállam fölött, hogy „mit teszel bele”?, és „ezt miért teszed bele”? Ha egyedül vagyok, jobban lehet alkotni.

LEVENDULÁS-RIBIZLIS KEKSZ (kb. 25-30 db)
  • 250 g liszt
  • 145 g vaj
  • 150 g cukor
  • ½ tk sütőpor
  • 1 csipet só
  • 1 db tojás
  • 1 db tojássárgája
  • 1 lime reszelt héja
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 tasak Bourbon vaníliás cukor
  • 1 ek szárított levendulavirág
  • 2-3 ek ribizlidzsem
A puha vajat habosra kevertem a cukorral, a vaníliás cukorral és a reszelt citrus héjakkal. Hozzáadtam a tojást és a tojássárgáját, ezekkel is alaposan kikevertem.
A liszthez adtam a sütőport, a sót és a levendulát, majd a lisztes keveréket a vajashoz adtam.
20 percre betettem a hűtőbe dermedni, majd két kisebb hurkát csináltam, fóliába csomagolva visszatettem a hűtőbe 1 órára. Szerintem jobb, ha több időt van a hidegen, mert elég lágy tészta, így egy kicsit nehéz volt vele bánni. Meg sem próbáltam kinyújtani és szép formás kekszeket gyártani belőle.
A sütőt 180 °C-ra előmelegítettem, két tepsire sütőpapírt tettem.
A tésztahurkákat éles késsel 3-4 mm-es szeletekre vágtam, a tepsire sorakoztattam.
A kekszeket 10-12 perc alatt megsütöttem, ha a széle egy kis színt kap, akkor már jó.
A ribizlidzsemet kentem 2-2 keksz közé.

Posted in Uncategorised

3 thoughts on “Még egy ehető virágos poszt

  1. napmátka

    Hú, erre a ribizlidzsemedre jól emlékszem. Azóta is várólistán a recept (várja a ribizliszezont…) Nagyon izgalmas lehet vele meg a levendulavirággal is. Próbálom elképzelni az ízét…:)

  2. Makka

    Az az érdekes, hogy amikor eszi az ember, inkább csak az illatát érzi, aztán ahogy felszabadulnak az aromák, akkor már az íze is kiérződik a levendulának, de az is inkább olyan illatféle.Jól illik az édes kekszhez a savanykás dzsem, pedig lecsökkentettem a cukor mennyiségét is.Egyébként eredetileg azt terveztem, hogy baracklekvárral kenem meg, a múltkor kaptam egy üveggel a hátsó szomszédasszonytól. De olyan édes, hogy szerintem azt mi nem fogjuk tudni megenni. Majd kitalálok valamit, hogy legalább palacsintába bele lehessen rakni.

  3. napmátka

    Én a nagyon édes dolgokat úgy próbálom használni, mint fűszereket, szirupokat, vagyis csak keveset rakok belőle ebbe-abba, esetleg a cukor egy részét váltom ki vele.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s