Ígéretek

Tényleg nagyon el vagyok maradva a posztolással, sajnos nemcsak ezen a blogon, hanem az angolon is. Az az igazság, hogy nagyon lusta vagyok angolul írni, sajnos kiderült számomra, hogy borzasztó sokat felejtettem, és amíg nem használtam a nyelvet, az idő is eljárt az angol tudásom felett. Mondhatni, rendkívül korszerűtlen. Azért kb. 18 év az 18 év. Jó, annyira nem gáz, mint Kossuthé lehetett, amikor elkezdett Amerikában szónokolni, de azért én érzem ezt a problémát nagyon is. Írt is egy nagyon kedves nő Finnországból, hogy ugyan fordítsam már le neki az orgonás posztomat, mert náluk most kezd tavaszodni, 17 °C van, és nyílnak az orgonák. Megígértem neki, hogy többi ehető virágos posztot is felrakom majd az angol blogra, de persze még mindig nem, pedig szegény minden egyes nap meglátogatja a blogot.

Megígértem Napmátkának is, hogy beszámolok a házisajtomról.


Elkészülte után egy héttel meg is kóstoltuk, de nem volt nagyon ízletes, egyáltalán nem voltam elégedett. Gondoltam, még hagyni kell állni a finom fűszeres olajban. Eltelt azóta jó sok idő, de sajnos a sajt íze nem sokban változott, kissé ízesebb lett, de nem olyan mértékben, ahogy azt vártam.
A tanulság az, hogy még krémsajt állapotában kell ízesíteni sokkal bátrabban. Sőt azt is gondolom, hogy nem feltétlenül kell golyókká formálni, hanem csak fűszeres krémsajtot érdemes csinálni belőle, esetleg követni Napmátka módszerét, azaz még további préselési procedúrának alávetni a már megfűszerezett és formára alakított sajtot. Vagy ha golyózok legközelebb, akkor valószínűleg ugyanolyan fűszereket fogok beletenni, mint az olajába, hogy sokkal intenzívebb ízhatást tudjak elérni.
Persze egyáltalán nem rossz, sőt. Viszont ez egy kissé bonyolult módja annak, hogy nagyon finom fűszeres olajat készítsünk. Merthogy a két különböző ízesítésű olaj meg pazar.
A másik tapasztalatom pedig az, hogy sokkal finomabb és könnyebb a sajt is, ha a ráöntendő olaj nagyobb részt napraforgó- vagy kukoricacsíraolaj és a kisebb rész olívaolaj csak.
Hétvégén meg azt ígértem meg a családnak, hogy főzök tárkonyos ragulevest hétfőn vacsorára. Na, ezt nem lehetett nem betartani. Nem szoktam dicsekedni, ha valami szerintem iszonyat jól sikerül, de ez a leves tényleg nagyon-nagyon finom lett. Én pukkadásig ettem magam vele.
TÁRKONYOS BORJÚRAGULEVES
  • 700-800 g borjúlábszár
  • 2 kisebb fej hagyma
  • 1 ek vaj
  • 2 ek olívaolaj
  • 4 szál sárgarépa
  • 3 szál petrezselyemgyökér
  • ½ zellergumó a zöldjével együtt
  • ½ karalábé
  • 100 g zöldborsó
  • 2 közepes krumpli
  • 3-4 ág tárkony
  • 1 babérlevél
  • 1 csokor petrezselyem
  • 1 ek liszt
  • 200 ml tejszín
  • 1 citrom leve
  • só, bors
A finomra vágott hagymát megpároltam a felforrósított vaj és olaj keverékén. Rádobtam a kis kockákra vágott húst és fehéredésig pirítottam. A tárkony ⅔-át finomra aprítva rászórtam, felöntöttem 2½ liter vízzel, hozzáadtam a babérlevelet, sóztam, borsoztam, és fedő alatt elkezdtem közepes lángon főzni majdnem a teljes puhulásig. Ekkor adtam hozzá a megtisztított és felkockázott zöldségeket – mindenből újat használtam. Beleraktam a finomra vágott zellerzöldet és a petrezselyem felét is. Amikor a zöldségek is majdnem megpuhultak, a tejszínt kikevertem a liszttel, ezzel sűrítettem be egy kicsit a levest. Hozzáadtam a citrom levét és a maradék finomra vágott tárkonyt meg a petrezselymet.

Posted in Uncategorised

2 thoughts on “Ígéretek

  1. napmátka

    Húha, ebből a tárkonyos ragulevesből én is rendesen szedtem volna!Néha azt hiszem, nincs is egy gazdag levesnél jobb…s lehet, hogy nem csak néha.Sajt: én egy kicsit megtörtem a fűszereket (az erősparikát, borsot), hogy jobban kiadják az ízüket. Igaz, hogy leginkább a dióra emlékszem, amit a sajtba tettem, de már oly rég volt, ki tudja…Angol: mivel én folyamatosan tanítom is, sok lenne még egy angol blog is, ezt már az elején – ha némi fájdalommal is – de eldöntöttem. Tudom, hogy kimaradok így sok nemzetközi játékból, meg az olvasótábor is szűkebb. De hát annyi időt, energiát elvisz a magyar is, hogy biztos nem lennék képes ennél többre…

  2. Makka

    A fűszereket én is kicsit megtörtem, de ennek ellenére lett ilyen. Lehet, hogy csak mást vártam, és azért csalódtam kicsit. De nem adom fel, kísérletezek tovább.:))Az angol blogot direkt a nyelvgyakorlás miatt csináltam, aztán jól meglepett, hogy mennyivel hamarabb kaptam visszajelzést a világ minden tájáról, mint a magyar blogra, És mindenki rettentő kedves volt, ami tök jólesett természetesen.:)Receptet írni már nagyon jól tudok, de a többivel sajnos nagy gondjaim vannak…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s