Savanyúság reggelihez

Van itt ez a befőzési szezon. Ugye az ember próbálja megőrizni valamilyen eljárásokkal a nyáron termő jóságokat. Egyik ezek közül a savanyítás.

Előre kell bocsátanom, hogy nem szeretem az ecetes savanyúságokat, plusz nem reggelizem soha.
Illetve az ecetet nem szeretem. Kivétel a balzsamecet. Aztán van egy pár borecetet vagy almaecetet rafináltan felhasználó recept, amitől viszont le vagyok ájulva – hogy ne mondjam, Delia Smith találmányai. Ezek általában gyümölcsös dolgok. És van ez a savanyúság, amit kifejezetten vajas kenyérhez ajánlanak. És valóban! Friss – esetleg még langyos – sokmagos rozskenyér megkenve vajjal, mellette ez a nagyon fűszeres és rendkívül bonyolultnak tűnő cucc! Valami mennyei. Pedig ecet van benne, igaz, almaecet – a receptben eredetileg apple cider vinegar. De nem az a lényeg ebben az esetben. Hanem az ízharmónia. Hiába van a lében az arányokhoz képest meglehetősen sok cukor. Nem úgy a savanyúságosnál kapható cuccokban. Vagy túl ecetes, vagy túl édes, vagy túl sós. Ez aztán nem!
SAVANYÚSÁG VAJAS KENYÉRHEZ
  • 1 kg uborka
  • 2 fej hagyma
  • 50 g só
  • 350 ml almaborecet (sima almaecetet használtam)
  • 350 g nádcukor
  • 2 ek fehér mustármag
  • 2 tk zellermag
  • ½ tk kurkuma
  • ½ tk egész feketebors
Az uborkákat tisztítás után 3-4 mm-es szeletekre vágtam, a hagymát először félbe, majd vékony szeletekre. Rászórtam a sót, alaposan összekevertem egy nagyobb tálban. Tányért tettem rá, majd súlyt – a dögnehéz kőmozsaram éppen megfelelt a célnak. Így hagytam állni 3 órát. A teraszon, mert ez nem a zárt tereknek való illat.
Ezután szűrőbe öntöttem, és folyó hideg víz alatt leöblítettem, hagytam lecsöpögni. Amíg az uborka csöpögött, az ecetet összekevertem a cukorral és a fűszerekkel, felforraltam – ez sem zárt térnek való szag. Beleraktam a hagymás uborkát, újra felforraltam, és azonnal le is húztam a tűzről. Üvegekbe raktam úgy, hogy a lé teljesen ellepje. (Maradt egy kis lé, azt eltettem a következő adaghoz, jó lesz kiegészítésnek.)
Hűvös helyen 1 hónapig hagyom állni, hogy a fűszerek íze jól átjárja a zöldségeket, a kurkuma meg is festi, az uborka és a hagyma viszont megtartja a ropogósságát. Az ecet megszelídül, minden átveszi minden másnak az ízét egy kerek egészet alkotva.
Emlékszem, amikor először csináltam, végigkajtattam az egész várost, mire találtam egy eldugott virágüzletben zellermagot. Manapság már minden utcasarkon kapni.

A recept a Fűszerenciklopédiából való.
Advertisements
Posted in Uncategorised

9 thoughts on “Savanyúság reggelihez

  1. napmátka

    Nekem ez teljesen új. Viszont van itthon almaecetem…Zellermaggal viszont még nem találkoztam, úgy látszik, nem a megfelelő utcasarkokon járok. De majd figyelem. Mert kíváncsivá tettél az ízére.

  2. Makka

    Próbáld ki, nagyon finom. Egészen különleges íze van, nem lehet abbahagyni.Zellermagot tegnapelőtt az itteni Gazdaboltban vettem, de ma voltunk a Culinarisban, ott is találtam. Úgy vettem észre, minden magára valamit adó fűszerboltban kapható már. De a kertészetek vagy virágboltok a legjobb és legbiztosabb lelőhelyek.

  3. Anonymous

    Kedves Makka ! Ha jól látom az uborka tisztítása alatt mosást kell érteni, és nem hámozást, igaz ? Kígyóuboorka megfelel a célnak, vagy ki kell várni a csemege uborkát. És végül van jelentősége hogy nem egyszerű kristálycukrot használsz, hanem nádcukrot ? Egyébként jó ránézni a savanyúságodra ! 🙂 Üdv: Judit

  4. Makka

    Kedves Judit!Igen, valóban csak mosás. A kígyóuborka használatánál tartanék attól, hogy túlságosan megpuhul a sóban – kidobja az összes levét. Én olyan uborkát szoktam ehhez használni, ami a kovászoshoz jó. Ehhez kicsit nagyobbak is megfelelnek, a kovászoshoz én a kisebbeket kedvelem. Ezeknek az uborkáknak egészen más textúrája van, mint a kígyónak. A kígyóuborkát én újabban mellőzöm azért is, mert hal ízük van, gondolom, a szerves trágyától, amit használnak, az állatokat halliszttel etetik.A nádcukor másképp édes, mint a finomított kristálycukor. Van egy kis karamelles aromája, de nem olyan kifejezett, mint a répából készült barnacukornak. Amely barnacukrokkal vigyázni kell, mert nagyon sokszor a finomított kristálycukrot barnítják vissza melasszal. A nádcukorral viszont ilyet nem tesznek. Nem vagyok biomegszállot vagy ilyesmi, de legyen minden az, ami.Azzal együtt valószínűleg nem tudnám megmondani, hogy ha valaki sima kristálycukrot használna ebben a cuccban.:))

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s