„Most egy kis franciás dolgom van…”

A címben szereplő mondat jó régen hangzott el az egyik legobb barátnőm akkor még olyan 2 éves kisfia szájából. Éppen telefonáltunk, a barátnőm a konyhában volt, a kisfia vele. Egyébként R. haláli volt, szmokingban, de legalábbis öltönyben szeretett járni, igen, óvodába is aztán. És éppenhogy tudott járni, porszívózott, rendet rakott, törölgetett.
Szóval telefonáltunk, de R. is szeretett volna velem beszélni, viszont tényleg olyan kicsi volt még, hogy azt nem tudta, hogy amit ő lát, azt én a telefonon keresztül nem. Ezt a dolgot tisztáztuk, aztán közölte, hogy „most egy kicsit törölgettem, mert a mama mosogatott, és most egy kis franciás dolgom van…”, majd visszadta az anyjának a kagylót.

Kezdődik a fügét fügével korszak, rengeteg gyümölcs van a fánkon. Miután nem egyszerre érik, folyamatosan foglalkozni kell vele egészen addig, míg az első adag leérik, aztán majd csak október környékén lesz vele dolog megint.

Jó pár évvel ezelőtt volt a Spektrumon egy sorozat, amelyben egy duci nő járkált mindenfelé a világban, és ahol megállt, sütött valamit. Olyan süteményeket és tortákat, amelyeknek az alapanyagaiból, de főleg azok mennyiségéből három másik is kitelt volna. Sajnos nem emlékszem a nő nevére és a sorozat címére sem, viszont annak idején gondosan feljegyeztem minden receptet. Az alábbi fügéset már nagyon régóta szerettem volna elkészíteni, de amíg nem itt laktam, fügét gyakorlatilag lehetetlen volt beszerezni. Emlékszem, egyszer sikerült hozzájutnom, megvettem az összeset, ami éppen volt a piacon, 4 darabot, egyenként 99,-Ft-ért, mert kellett egy dzsembe. De úgy veszem észre, az utóbbi időben kifejezetten divat is lett a füge, sokkal több helyen lehet kapni.
PROVENCE-I ROZMARINGOS FÜGETORTA
A fügés réteghez:
  • 15 db füge
  • 80 g vaj
  • 200 g cukor
  • 100 g barnacukor
  • 1 citrom leve
  • 2 ek forró víz
  • 2 ág rozmaring
A tortához:
  • 250 g vaj
  • 250 g nádcukor
  • 4 db tojás
  • 250 ml tejföl*
  • 380 g liszt
  • 4 tk sütőpor
  • 2 tk vaníliaesszencia**
  • 2 tk őrölt fahéj
  • ½ tk frissen reszelt szerecsendió
A tálaláshoz:
  • 150 ml tejszín vagy 100 ml tejföl és 50 ml tejszín keveréke
  • 1 tk méz
  • 2 csipet fahéj
  • 1 csipet nagyon finomra vágott friss rozmaring

A fügék szárát mosás után levágtam, majd a gyümölcsöket félbe.
Egy serpenyőben a cukrot, a barnacukrot a vajjal, a vízzel és a citromlével összeolvasztottam, felforraltam. Amikor már erős illata kezdett lenni és buborékokat vetett – a barnacukor miatt nem nagyon lehet követni, mikor változik a színe karamellesre – beleraktam a rozmaringágakat és a félbevágott fügéket, forraltam további 3 percig. Félretettem hűlni.
A sütőt 180 °C-ra előmelegítettem, és egy nagyobb kapcsos tortaformát kibéleltem sütőpapírral.
A tortához a puha vajat habosra kevertem a cukorral és a vaníliaesszenciával, egyenként hozzáadtam a tojásokat is.
A liszthez adtam a sütőport és a fűszereket, elkevertem. Majd a lisztes keveréket a vajas-tojásos krémhez adtam.
A tortaforma aljára rendeztem a fügéket vágott felükkel lefelé***, a visszamaradt szirupot ráöntöttem, de előtte kivettem belőle a rozmaringot.
A szirupos gyümölcsre simítottam a masszát és 80 percig sütöttem. Kivettem a sütőből, majd 25 percig hagytam hűlni. Egy nagyobb tányérra raktam úgy, hogy a forma tetejére szorítottam a tányért, majd gyorsan megfordítottam. Lehúztam róla a formát, óvatosan a sütőpapírt is. A szirup lecsorgott a torta oldalán, meglehetősen jó látványt is nyújtva, mert az illata is felséges volt.
Tálaláskor meglocsoltam a tejszínnel, fahéjjal és rozmaringgal elkevert tejföllel.

*A tejfölt egyszerűen kifelejtettem a tésztából. Amikor elkezdtem a sütést, azt hittem, szép nyugodtan a végére járok, de aztán kiderült, hogy éppenhogy van időm betenni a sütőbe, aztán el kell mennem. Igazából nem tudom, hogy hiányzik-e belőle, így is elég könnyű és nem morzsálódós viszont gazdag lett. Ezért használtam tejszín helyett tejfölt a tálaláskor. Azért legközelebb beleteszem inkább a tésztájába, kipróbálom úgy is.
**Az eredeti receptben szereplő 2 tk frissen reszelt gyömbért helyettesítettem vele, mert a családban egyedül anyu nem nagyon kedveli a fügét, de a gyömbért még kevésbé szereti, gondoltam, elég egy olyan összetevő, amiért nincs oda. Meglepő módon így nagyon ízlett neki a torta, füge ide vagy oda.
***Eredetileg a pufi felükkel lefelé kéne a fügéket rendezni, de én szeretem a pici magok látványát a félbevágott gyümölcsben.
Advertisements
Posted in Uncategorised

One thought on “„Most egy kis franciás dolgom van…”

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s