Zöldfűszerek a kertből 2. – lestyán

Mostanában nem bonyolítom túl a főzést, olyan egyszerű étkeket készítek, mint a cukkininokedli. Ehhez nem is tudok részletes receptet adni, csak a 4 db tojás biztos mindig a galuskatésztában, na meg egy kis folyadék, általában víz.

A cukkininokedlihez kivételesen finom reszelőn reszeltem meg a 3 db kisebb cukkinit, és besózás után kb. 20 perc múlva alaposan kinyomkodtam. Egyéb esetekben sokkal jobban szeretem a durva reszelékeket, sokkal jobban néz ki az ételben, meg az sem árt, ha felismerhető marad minden. De a nokedlit egyszerűbb kiszaggatni, ha finomabb, egyneműbb a tészta, bár az is igaz, hogy ez az étel is abba a kategóriába sorolandó, mint a muffinok például, azaz a tésztát nem szabad túlságosan kidolgozni a siker érdekében. De ez mégsem jelenti azt, hogy megengedettek lennének a lisztcsomók. Inkább úgy írnám le, hogy véletlenül sem szabad „tökéletesre” gyötörni a tésztát.
A nokedli tésztájához felhasználandó liszt mennyisége nagyban függ az aktuális tojások méretétől és természetesen a liszt minőségétől is. Ha finomliszttel készítem, akkor a 4 db tojás + 150-200 ml folyadékhoz minimum 400 g liszt szükséges, de még sosem mértem le. Addig adagolom a lisztet, míg a tészta még lágy, de már elválik a kanáltól. És sosem szabad pihentetni sem, azonnal bele kell szaggatni a forrásban levő vízbe.
Tehát a cukkininokdelihez a tészába raktam sót, borsot. A kész nokedlit olvasztott vajra szedtem, amely vajat abban az edényben olvasztottam fel, amiben a sütőbe került a cucc. De előbb a vajon még pirosra sütöttem kis darabokra aprított sonkát. A sonkás nokedlit összekevertem túró és tejföl keverékével, majd kb. 40 perc alatt 185 °C-os sütőben pirosra sütöttem.
Az egyszerű ételek készítese miatt felszabadult időt elég sok dologgal töltöm: kertészkedés, főleg filmkeresgélés és -nézés, na meg a lorientől kapott zenék hallgatása. Plusz kitaláltam, hogy tanulok valamit. Megint. Ezt is intézni kell. Ez most kivételesen olyan dolog, ami hasznosabbnak tűnik, mint amennyire érdekel.
Aztán engem is elkapott a házi fűszerkeverék, mondjuk, „házi vegeta”-láz, már régen tervezem, hogy kipróbálom, de valahogy mindig elhasználtam másra az e célra beszerzett zöldségeket. Két héttel ezelőtt viszont megint rámjött a „csinálnom kell valamit a konyhában, bármi is légyen az”. Tudtam, hogy van itthon mindenféle alapzöldség, így nekiláttam. Nem egy nagyon bonyolult vállalkozás, végülis csak meg kell tisztítani a zöldségeket, majd megnyomni a robotgép gombját. Gombot nyomni meg ugye mindenki tud.
Először azt terveztem, hogy áttanulmányozom egy vegeta csomagolását, milyen zöldségeket használnak fel az elkészítésénél, de persze folyton elfelejtettem a vásárlások alkalmával. Így csak sárgarépa, karalábé, zeller gumója és zöldje, lestyán, petrezselyemgyökér és só került bele.
HÁZI FŰSZERKEVERÉK
  • 4 szál sárgarépa
  • 3 szál petrezselyemgyökér
  • ½ karalábé
  • ¼ zellergumó
  • 6 szál zellerzöldje
  • 4 szál lestyán
  • 4 ek só
Ahogy már említettem, a zöldségeket tisztítás után robotgéppel finomra aprítottam. Összekevertem a sóval és két nagyobb tálcára terítve kiraktam a napra. 4 nap száradás után sajnos be kelett hozni, mert jöttek az esők, 1-2 napig a konyhába volt még, mielőtt üvegbe raktam.
A lestyánról nem szokott olyan sok szó esni – hacsak nem mint maggifűről (szerintem igen méltatlanul) –, ezért gondoltam, hogy írnék róla egy keveset.
Irán és Afganisztán térségéből származik, a görögök is nagy becsben tartották, tőlük vették át a rómaiak, így került Pannóniába is. Európában már a 8. század óta találhatunk róla írásos emlékeket, Nagy Károly is említi a Capitularéjában. A középkori Magyarország igen kedvelt fűszernövénye volt.

Levisticum officinale
A növény a második évben kezd el virágos szárat fejleszteni, addig erős gyökeret növeszt és tőleveleket hoz. A magja már 4-5 °C-on is csírázásnak indul. A termesztéséhez lehetőleg napos, melegebb fekvésű helyet válasszunk, hogy nagyobb illóolaj tartalmú termést érhessünk el.
Szaporítása történhet vetéssel, palántázással és tőosztással is. 3-4 évente érdemes felújítani. A fagyot a gyökere jól bírja, ellenben a levelei már a −2 °C-ot sem viselik el.
A magokat a fagy beállta előtt vessük jó vízelvezetésű talajba, ha a palántás ültetést választottuk, akkor a palántákat szeptember végén, október elején kell kiültetni.
Levele és szára is igen erős aromájú és illatú fűszer, amíg nem ismertük meg, óvatosan adagoljuk. Friss leveleit pástétomokba, levesekbe (én mindig teszek belőle a húslevesbe), pörköltekbe, sajtok ízesítésére, csirkehús vagy salátástálak bedörzsölésére is használhatjuk. Vagy akár krumplipürébe és rizsbe is tehetjük, ezekbe a magot is érdemes kipróbálni ízesítőként.
Ízesíthetünk vele még likőröket, szíverősítőket, sőt kenyértésztát is.
Dioszkoridész szerint „A gyökerek és a magok melegítő, az emésztést segítő erővel bírnak, jók a belső részek fájdalmára, felfúvódások és feldagadások ellen, főképpen a gyomor esetében és kígyók és mérges állatok szúrására és harapására. E gyökér és a magok megiva hajtják a húgyot és az asszonyok hószámát, ugyanezt teszi a gyökér tamponnal elkészítve és a hüvelybe téve. A gyökereket és a magokat befőzik és ecettel elteszik lábdagadásra. Jó az emésztést segítő gyógyszerek közé keverve, hasznos a gyomornak, ezért Liguria lakói e gyökereket a bors helyett használják ételeikben és kásáikban. Magjait másik, hasonló magokkal hamisítják, de íz alapján könnyen megkülönböztethetők, mivel a hamisak keserűek. Egyesek e magokat édeskömény és turbolyamagokkal hamisítják.”

Szent Hildegrád szerint a lestyán meleg fű, amelyet nem érdemes a gyökerei nélkül enni, mert a szellemet és a testet egyaránt elnehezíti. Repkénnyel együtt vízben megfőzve és borogatásként feltéve akkor használ, ha „valaki nyaki mirigyeinek fájdalmától szenved, … erei a nyakán megduzzadtak”. Köhögés ellen elég bonyolult receptet ajánl: „…végy lestyánt és zsályát egyformán, és édesköményt, kétszer annyit, mint e kettő, és tedd ezeket együtt jóféle borba, amíg a bor átveszi ezeknek az ízét, ezután a füvek elvetésével melegítsd fel a bort, és idd evés után, amíg meg nem gyógyulsz”. Ezt a bort egyébként hidegen kell inni, ha a köhögés mérsékelt, és melegen, ha a köhögés erős. A lestyánt csalánnal keverve a lovak köhögésére és gyomorfájdalmára is jó gyógyszert kaphatunk.

Hieronymus Bock szerint „A kerti és a vad lestyánok száraz forró természetűek, minden mérges bajra belsőleg és külsőleg az angyalgyökérhez hasonlóan használhatók. Galénosz azt mondja, hogy olyan hevesen melegít, hogy kihajtja a húgyot és az asszonyi vérzést és elűzi a szeleket és a felfúvódást is. Matthiolus a harmadik fokon melegnek és száraznak tartja, azt mondja, megnyit, szétoszlat, tisztít, szubtilis anyag. Az apotékákban a gyökereket, magokat és füvet veszik és az egész növényből desztillált vizet használják. Sok jó erénye van, csillapítja a szülés utáni fájdalmakat, tisztítja a kismamát, segíti a hószámot, őrli a követ, hajtja a húgyot, könnyűvé teszi a szülést, kiűzi a halott magzatot és a méhlepényt, szétoszlatja az alvadt vért, jó hideg köhögésre, könnyűvé teszi a légzést, tisztítja és élesíti a látást, gyógyítja a száj sebeit, elűzi a foltokat az orcáról és a kék vagy vörös foltokat is. A kerti lestyán gyökere megszárítva és porrá törve derék gyökér az ételbe, hasonló az idegenföldi borshoz, jó a hideg gyomorra, segíti az emésztést és elemészt minden túlságban levő nedvességet, csillapít minden belső fájdalmat is, borban megiva alkalmanként nyolcad latnyit kihajtja a mérget, a húgyot, az asszonyi vérzést és minden bajra jó, ami az angyalgyökérnél már leíratott. A magvak minden dologban forróbbak és erősebbek. A lestyán égetett vize, ha gargalizálnak vele és meg is isszák, akkor szétoszlatja és meggyógyítja a nyak és az oldalak fekélyeit. A gyökeret sóval és ecettel teszik el, mint az örménygyökeret és hasonlókat. A vad vízi lestyán a méreg és a kő kihajtásában és a fájdalom csillapításában a kertihez hasonló hatású. A gyökér és a magok borban megfőzve kihajtják a sárgaságot és a fekete melankóliát. A gyökérből készített kivonat nagyon jó hideg gyomorra, méhre és testi fájdalmakra, elűzi a szeleket és serkenti az emésztést. 1 skrupulusnyit kell adni lestyánvízzel. Más alakban használva is jó a mondott bajokra. A száraz gyökerekből, magokból, fűből és virágokból készített olaj különösen jó zsigeri fájdalmakra, ilyenkor 3 cseppet kell meleg borral beadni. Sója segítség pestisben, acsalapugyökér, benedekfű, ruta, varfű, citromfű, angelika vizével 10 gránumnyit bevéve… A halott magzat kihajtására végy másfél latnyi porrá tört lestyánmagot, add be fehér borral. A lestyánból készült gőz és vízfürdők hajtják a húgyot, a követ, az asszonyi betegséget és minden belső szervet melegítenek. A gyökér vagy a magok megtörve és a kígyók, pókok, skorpiók és veszett kutyák mérges marására téve csillapítják a fájást és kihúzzák a mérget. A gyermekágyasok használják e gyökeret, füvet és magokat ételükben és italukban, vegyenek gőzfürdot is, hogy szülés után jól kitisztuljanak. A lestyánvíz feltéve jó megdagadt fejre, gonosz sebes torokra, ha mossák vele és gargalizálnak. Ugyanígy lestyáncsövön keresztül iva gyógyítja a torokfájást, más erényei az angyalgyökérhez hasonlóak. A lestyánvíz tiszta orcát ád, szép tiszta fehér bort, ha néhány napon át mosakszanak vele… A lestyánból égetett víz gyógyítja a száj, a torok, a fenék és a nemi részek minden sebesülését, ha mossák vele és lenkendővel borogatják. Egy jó zsákocska a méh megdagadására: végy lestyángyökeret, törd szét apróra, főzd zsákocskában borban és vízben és kinyomva tedd az altestre.”

Hatóanyagai miatt (a gyökér 0,6-1% illóolajat, pl. a jellegzetes fűszerillatért – „maggiszagért” – felelős butilftalidot és kumarinokat [umbelliferon, bergaptén, pszorálok] tartalmaz) átmosóterápiaként ajánlott az alsó húgyutak nemspecifikus gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére, illetve vesehomok kihajtására vagy megelőzésére. A butilftalid (ligusztilin) a simaizmokra ható görcsoldó hatással bír, a vizelethajtó (akvaretikus) hatásért szintén az illóolajok felelősek.
A fentieken kívül emésztőszervi panaszok esetén nyugtatóként, görcsoldóként, szélhajtóként, általában az emésztést serkentő drogként használják (főképpen fűszer formájában). A népi gyógyászatban migrén, fejfájás kezelésére is ajánlják.

Posted in Uncategorised

8 thoughts on “Zöldfűszerek a kertből 2. – lestyán

  1. Sajtkukac

    Az idei nyár nagy kedvence volt nálam a lestyán – nagyiméknak mindig volt, de valamiért nem szerettem.Levesben továbbra sem kedvelem (mindent elnyom) de sült csirkecombhoz valami fantasztikus! vettem is egytővel, de sajnos elszáradt. De nem adom fel🙂 Szerinted most ősszel próbálkozzam még egy ültetéssel, vagy várjam meg a tavaszt?N

  2. Makka

    Nem mondom, hogy egyszerű kedvelni.:)Amit az utolsó képen látsz, én tavasszal ültettem, palántaként vettem, magról még nem próbálkoztam. Szerintem, ha veszel, nyugodtan kiültetheted most is, tapasztalataim szerint valóban nagyon jól bírja a teleket akkor is, ha dézsában van, nem fagy ki.Egyébként szálanként szoktam lefagyasztani, mert annyi bőven elég egy húslevesbe. De most össze is fogok vágni, és úgy is megy majd a mélyhűtőbe.

  3. napmátka

    Lenyűgöztél ezzel a bejegyzéssel! A cukkinis-sonkás sült nokedlire azonnal vevő lennék, még akkor is, ha 4 tojás is van benne. A házi vegetád is is nagyon megtetszett (igaz, hogy én a tőled kapott lestyán egy részét másra felhasználtam, más részét pedig megszárítottam.)A zöldségek aprításán gondolkodom – megfelelő eszköz hiányában. Van ugyan turmixgépem zöldséges aprítóval, de az általában szinte krémet csinál mindenből. Majd kitalálom…

  4. Makka

    Mi lenne, ha finomra reszelnéd a zöldségeket? Én először azt akartam, de aztán eszembe jutott, hogy beleteszem őket a robotgépbe. Nem mondom, hogy a reszelés nem munkás, de talán megéri. És ha finomra reszeled, a szárítás során úgyis nagyon összemennek, szerintem nem lenne darabosabb, mint ez, amit aprítással csináltam. Sőt szerintem egyenletesebb is lenne.Lestyánnal meg bármikor szolgálhatok.:)

  5. Makka

    A nokedlit először sonka nélkül akartam kaporral, de ilyen pár szelet sonka sokszor marad a hűtőben, és ha pár naposak, akkor már csak megsütve esszük meg, azért került bele. Nem mintha rosszat tett volna a nokedlival.:) A kaprot meg elfelejtettem, pedig simán elbírta volna a sonkával együtt is.

  6. Makka

    Ja, ezt az utóbbit csak azért írtam, mert ismerem a tojásnélküliségre való törekvésedet, és ha sonka nem kerül bele, akkor eggyel talán könnyedebb ételnek tűnhet.:) Viszont én nem tudom elképzelni, hogy tojás nélkül lehet-e nokedlit készíteni. Valószínű, csak a technikáját nem ismerem.

  7. napmátka

    Szia!Lehet persze tojás nélkül is, de én is szoktam tojást beletenni, csak nem 4-et ennyi liszthez. De ki hogy szereti.A sonka viszont nagyon a helyén van, ki ne vedd belőle!:)A kaprot is beszavazom!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s