A józan, ámde ösztönös vásárló

Na ma már nem vagyok roki fejileg, talán ki tudok préselni magamból egy pár értelmesnek tűnő választ a tudatos vásárlós körkérdésre, mellyel Napmátka dobott meg.
Miután ezeken a szempontokon vásárlások alkamával a legkevésbé gondolkodom, bevallom, elolvastam egy pár ebben a témában született bejegyzést gasztroblogok szerte.
Rá kellett jönnöm, hogy ahogy jópáran értelmezik a tudatos vásárlást, na attól vagyok én igen messze. Kérdések merültek fel bennem – amelyeknek lustaságom okán nem vagyok hajlandó utánajárni – miszerint mennyire fedik egymást fogalmilag a tudatos, a környezettudatos és hasonló megfogalmazású vásárlások. Tartok tőle, hogy csak nagyon kis mértékben. De miután mindenki nagy kedvvel mosta össze a tudatos vásárlást a környezettudatossággal 100%-ig, én sem fogom különválasztani a szempontokat.

Na, lássuk a tudatos vásárló 10 pontból álló kiskátéját!

1. Írd össze, mire van szükséged! Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Életemben nem írkáltam bevásárló listát. Soha nem receptek vagy mik alapján indulok vásárolni, hagyom magam meglepni, hátha találok valami érdekeset, amiből lehet majd otthon a konyhában ötletelni. Arra meg azért simán lehet emlékezni, ha pl. mosószerért vagy ilyesmiért indulok el otthonról.
Mindent megveszek, amire szükségem van, és elég kevés olyasmit, amire nincs. Akkor is megveszem, amire szükségem van, ha ügyes a reklámja. Azért lássuk be és vegyük észre, a reklámok nem feltétlenül az ördögtől valók, fel lehet fogni információs adatbázisnak is.
Az alapélelmiszerek – olaj-, liszt-, cukor-, só-, tészta-, számomra elég kiterjedt fűszerkészlet stb. – kifogyására is lehet emlékezni, feltöltésüket beszerzéssel megoldani listák nélkül is.

2. Menj a piacra vagy helyi boltba! Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Akkor vagyok hajlandó a helyi boltba menni, ha az ár-érték arányba nekem belefér. Nem érdekel, kit támogatok és milyen bonyolult rendszeren keresztül, ha szar minőséget akar rámsózni a helyi kereskedő, bizony máshova megyek.
De ha már itt tartunk, számomra sokkal több értelme van a fair trade-nek, ami ugye azt jelenti, hogy a vásárló és a termelő – bármilyen földrajzi elhelyezkedésű termelő – közé minél kevesebb, lehetőleg 0 számú köztes állomás legyen beiktatva, akár a helyi kereskedő legyen is az. Nem fogom telesírni a párnám a helyi kisvállalkozóért, a helyi termelő már sokkal jobban érdekel. Nyilván elég sok „helyi” termelő kisvállalkozó is egyben, de nem az a fő szempont az én esetemben, hanem az áruja, amit kínál. Annak legfőképpen is a minősége, aztán az ára. Sokkal jobban megbízom abban, akiről tudom, hol lakik, mert el lehet menni a házához vagy a kertjéhez, esetleg az istállójához, ahonnan közvetlenül lehet hozzájutni az engem érdeklő termékekhez. Pl. ugye meg lehet kérdezni, mivel eteti a csirkéjét, a tyúkját, a tehenét. És meg is nézhetem.
Piacolni kifejezetten szeretek, illetve szeretnék, de a helyi piac enyhén szólva is elkeserítő. Igaz, vehetek élő kismalacot, kiscsirkét, kislibát, sőt galambot is, de sajnos nem ezek az igényeim. Az alapzöldségeket és -gyümölcsöket természetesen megtalálom, de kizárólag szombaton. Pedig nem a világ végén lakom, de valamiért ebben a 60 000-es (vagy több? nem tudom) városban nem tartják fontosnak a jó piac meglétét. De persze ez a probléma is áthidalható, mert nagyon sok dolgot veszek háztól még olcsóbban, mint a piacon. Csak ezeknek a beszerzési forrásoknak ugye utána kell járni, meg kell találni – persze nagy segítségemre vannak a reklámok pl. szórólapok formájában. Viszont cserébe egy csomó mindent házhoz szállítanak külön felár nélkül.

Viszont az én személyes jólétemet nem látom összefüggeni pl. a szomszédaiméval. Pedig tök közel vannak és helyi vállalkozók. Valahogy úgy gondolom, leginkább rajtam múlik. Persze itt is az a kérdés, kinek mit jelent a jólét. Valószínűleg nekem nagyon mást, mint a kérdést megfogalmazónak.

3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot! Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.

A legtöbbször viszek vásárló alkalmatosságot, de ha olyan helyen vásárolok, ahol jár a nejlonzacskó, nem dobom vissza, jó lesz itthon szemetesnek, arra nem kell külön pénzt kiadni.

4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel! A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.

Eszemben nincs gyalog vagy tömegközlekedéssel bevásárolni menni. Egyfelől a távolság miatt, másfelől meg cipelje a 20-30 kilós csomagokat, akinek két anyja van. Plusz nekem közlekedni a helyi viszonylattal jóval drágább, mint autóval, nem jár semmilyen kedvezmény.
Amíg a Móricznál laktam, nyilván gyalog mentem a 3 percre levő piacra meg Kaiser’s-ba, de ez elmúlt, és akkor is rühelltem a cipelést.
Ha mozgásra vágyom, megoldom célzottan, márcsak a hatékonyság jegyében is.

5. Vegyél helyi termékeket! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Fentebb ezt már nagyjából megválaszoltam, de azért megnézném a tudatost, aki a magyarországi helyi termelésből képes kávét, teát, kb. minden fűszert, sajtokat stb. – melyeket olyan előszeretettel használ, fogyaszt – megvenni.

6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást! Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Milyen is az egyszerű, környezetbarát csomagolás? Netán papírzacskó? Ha újrafelhasznált, oké. De valóban az? Bioboltokban miben vannak a cuccok? Csak nem celofánban vagy nejlonzacskóban? Jé, nahát! Lehet, hogy lebomlós fajtájúak. Attól meg jóval drágábbak is. Kettőt vettem egy meglehetősen magas árért? Nem mintha nem vásárolnék sokszor bioboltban. Szeretem a hangulatukat.
Inkább ignoráljuk a csomagolást és rakjunk be mindent úgy a magunkkal vitt, néhány százszor használt, rendkívül higiénikus szatyrunkba, ahogy a jóisten megadta – kenyér, krumpli stb. Na erre is kíváncsi lennék!
Tudom, hogy vannak olyan helyek – bizony leginkább a sátáni multik –, ahol van lehetőség a vizespalackokat zsugorítva visszaváltani, de az eszébe jutott-e valakinek a nagyon tudatos vásárlók közül, hogy egy palack ásványvíz előállításához 12 másik liter vízre van szükség?
Szerintem érdemesebb inkább megkeresni egy jó minőségű vízszűrő rendszert és a csapvizet ihatóvá alakítani. Ez számomra sokkal tudatosabb vásárlás, mint bubimentes vizet venni, „mer’ az milyen jó az egészségnek”.

7. Kerüld a vegyszereket! Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.

Ne legyenek kétségeink, gyakorlatilag minden, amit megeszünk, megiszunk, vegyszerrel, de legalábbis kémiailag kezelt. Amely kémiai kezelések sokszor megváltoztatják az élelmiszerek ilyen-olyan szerkezetét, tápértékét stb. Szóval sok sikert a kerüléshez. Viszont valóban nem egészségesek, lehet törekedni a minél kevesebb vegyszer bevitelére, de a nullára lehetetlen redukálni.
Pl. félkész ételeket szinte soha nem veszek, de csak azért, mert szerintem nem finomak. És főzni különben is sokkal érdekesebb.

8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt! Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.

Ez így rendben is van, de a narancs is idénygyümölcs, legalábbis ott, ahonnan érkezik, azzal mi legyen?

9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat! Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…

Tessék ezt pl. egy kisgyerekes anyukának mondani pelus-ügyben… Vagy a nőknek ugye minden hónapban…
Vagy mi van a szeletelt felvágottakkal a felvágottas pultnál (betartván az előrecsomagolt áruk ignorálását)? Megvárjuk, míg a kisasszonyok szépen, nagy műgonddal felszeletelik minden vásárlónak a csúcsminőségű késeikkel?

10. Olvasd el a címkéket! Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.

Mindig elolvasom, mert érdekel, meddig tartható el az adott termék. És az is, hogy mit tartalmaz.

Posted in Uncategorised

4 thoughts on “A józan, ámde ösztönös vásárló

  1. lorien

    Jessz, végre valaki leírta!🙂 Hülye kérdésekre hülye válaszok léteznek, ez a kérdéssor leginkább egy scientológus beszervezőkampányra emlékeztet ebben a formában:)

  2. napmátka

    Jól szórakoztam…bevallom, hogy nekem lista nélkül azért sikerül elfelejtenem, hogy miért mentem a boltba (ha nem is mindig:)Persze van, hogy csak a listát felejtem otthon, vagy elviszem, csak elfelejtem elővenni…:)A zacskók szerintem is hasznosak otthon – bár tény, ami tény, ezeket az új Tescos zacsikat nem lehet sokáig tárolni, mert egyszerűen fél év után pici darabokra esnek szét. Lehet, hogy ez az elbomló műanyag? Én tudatlan vagyok.Mondjuk azért zavar, ha fel akarom emelni a tartalmukkal együtt, s minden szertehullik…Ami a körkérdést illeti, azt gondolom, hogy nem maga a témafelvetés butaság, inkább a hozzá összeállított "tízparancsolat" teszi egyoldalúvá, az átfedésekről nem beszélve.Igazad van, a teát és a fűszereket én sem a honi termelésből szerzem be, bár eddig inkább csak a déligyümölcs jutott eszembe, mint "idegen áru" a kosaramban. A cápaharcsa sem úszkál nálunk a Duna-part közelében, bár nem is gyakran veszem. Talán, ha egyszer kifoghatnám mesebeli aranyhalként… ja, igen, azokat muszáj visszadobni, ugye? (Bár erre elég koszos a Duna…:)

  3. Makka

    Na, hát én pont ezért nem írok listát, úgyis elfelejtem. Akkor inkább megtanultam legalább azt fejben tartani, mit akarok vásárolni. Egyéb ügyekben én is sokkal feledékenyebb vagyok, vagy kevésbé motivált, nem tudom.Az lehet, hogy a tescós szatyrok már lebomlósak, nem tudom. A Corában lehet külön elvenni, mielőtt még a pénztárhoz megy az ember zöld színű zöld zacskókat, valamennyi pénzbe kerülnek. Azokra rá is van írva, hogy a környezet barátai.Lehet, hogy a cápaharcsa kisvártatva majd itt is terem, ahogy az afrikai harcsa is itt tenyészik, ha jól tudom, valahol az Alföldön…:)Egy aranyhalat én is szívesen kifognék, nagyon szívesen vissza is dobnám, miután kívántam hármat.:)Persze, nincs is baj alapvetően ezzel a témával, sőt kifejezetten fontosnak tartom. Csak nekem az tűnt fel, hogy általában olyanok a legkardosabb menyecskék pl. az egyszer használatos cuccok ügyében, akik maguk nagyban hozzájárulnak a környezet terheléséhez, azaz kisgyermekkel vannak ellátva. Esetleg többel is. Persze ez a tény a legkevésbé zavarja őket. Valahogy a tudatosság bizonyos pontokon mintha elmúlna.És hát a kérdés igen komplex, viszont nagyon leegyszerűsített formában gördült ide-oda.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s