Maradéknap

A mai maradék napomon próbáltam értelmesen felhasználni a hűtőben fellelhető alapanyagokat, melyek önmagukban kevésnek bizonyultak volna. Pár szelet sonka, 1 db cukkini, pár szem naspolya meg narancs… Az idő is olyan béna. Bár ma pár percre kisütött a nap, de olyan elegem van ebből nyúlós gusztustalan időből. Igaz, esténként viszont tetszik a köd, jól illik a jó pár napja tartó hangulatomhoz.
Kissé hiányérzetem is van mostanában. Volt egy időszak nem olyan rég, amikor tök jó filmek kerültek elém, most meg a nagy semmi. Kínomban ma megnéztem a Twilight-saga második részét, a New Moont. Khm. Ne rohanjon senki érte a moziba. Több szót nem is érdemel.
Zenét hallgatni valahogy mostanában nincs türelmem. Aztán teniszt néztem kénytelenkedve, mert neten kell, ugyanis csak valami marginális csatornán lehet látni a londoni vb-t. Ez is milyen már! Nem vagyok egy nagy teniszfan, na de azért ez kínos szerintem, elvégre a legjobb nyolc férfiversenyző tornájáról van szó. És nyilván akkor kezd szarakodni a netes közvetítés is, amikor a legizgalmasabb egy meccs.
Ahhoz képest, hogy minden egyéb más dolgon fanyalogtam ma (is), egész jó kis cuccok kerültek ki a konyhából. Pedig ilyen hangulatban veszélyes dolog sütni meg főzni, ugyanis semmi nem lesz elég jó vagy ízletes.

CUKKINIS-SONKÁS-FENYŐMAGOS KENYÉR

  • 2 csésze liszt
  • 1 tk szódabikarbóna
  • 1 tk só
  • bors
  • ½ csésze fenyőmag
  • ½ csésze mandula
  • 1 db közepes cukkini
  • 2 db tojás
  • 100 g zöldborsos marhasonka
  • ½ csésze joghurt
  • ½ csésze napraforgóolaj
A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítottam, hogy kiadja a kissé füstös ízét. A mandulát a barna héjával együtt robotgépben meglehetősen finomra aprítottam, a sonkát finomra vágtam, a cukkinit durvára reszeltem. Mindezeket összekevertem a tojásokkal, a joghurttal és az olajjal.
A lisztet elvegyítettem a sóval és a szódabikarbónával, majd ez előző keverékhez adtam. Simára dolgoztam és olajjal kikent kenyérformában 180 °C-on sütöttem 80 percet.

Amíg a kenyér sült, a hétvégén kapott pár szem naspolyát bámultam, amelyek az ebédlőasztalon voltak. Igazából enni sok volt, felhasználni meg kevés. A múltkor láttam Hugh-nál egy jó kis chutney-receptet, de ebből a mennyiségből nem volt érdemes hozzákezdeni. Aztán a szintén az ebédlőasztalon árválkodó narancsok is segítettek kicsit. Készítettem egy egyszerű lekvárt pár szem almából és a naspolyából. Olyan alma van most itthon, amit megenni nem nagyon szeretek, az íze finom, de kásás, azt meg utálom.
NASPOLYÁS ALMALEKVÁR
  • 10 db alma
  • 300 g naspolya
  • 1½ narancs leve
  • 1 citrom leve
  • 1 csésze cukor
  • 1 tasak Bourbon vaníliás cukor
A naspolyát ½ csésze vízzel feltettem főni. Addig főztem közepes hőmérsékleten, míg massza lett belőle, kb. 8-10 perc volt.
Az almákat meghámoztam és durvára reszeltem, egy fazékba raktam. A naspolyamasszát szűrőn áttörtem, hogy megszabadítsam a nemkívánatos héjtól és magoktól. A gyümölcsöket összekevertem a többi hozzávalóval, majd addig főztem, míg elég sűrű lett, és az alma nem látszott benne külön. Kicsit rásegítettem turmixszal is, sima lekvárt szerettem volna. Forrón üvegekbe töltöttem, 5 percre a tetejükre állítottam őket.
Nagyon finom illatú, meglehetősen pikáns lekvár lett.
Posted in Uncategorised

7 thoughts on “Maradéknap

  1. Sajtkukac

    Csodás kenyér🙂 Hú, és már van naspolya? Mi eddig mindig csak simán betoltuk a fejünkbe, bármekkora adag is volt🙂 Olyan macerásnak tűnt a feldolgozása. Ezek szerint úgy ahogy van, szőröstől-bőröstől tetted oda a gyümölcsöt?N

  2. Makka

    Szia!:)Igen, ahogy a jóisten megadta. Őszintén szólva még csak meg sem mostam, mert a szomszédunk, akitől kaptuk a naspolyát, biogazdálkodik.:) Sajnos csak egy kicsike fája van, ezért volt a meglehetősen kis mennyiség, plusz ő nagyon szereti csak úgy megenni, disznóság lenne elszedni tőle az egész termést mindeféle kalandos kísérletekre.:))

  3. JOLI ZÖLDKOSARA

    De milyen jó, hogy nem tudtad nézni a teniszt, és hogy nem volt türelmed zenét hallgatni, mert így megajándékoztál minket ezekkel a csodákkal. Mit alkottál volna, ha a toppon vagy?A naspolyás lekvár újabb gasztroajándék lehetőségét csillanja meg számomra. Köszönöm.

  4. Makka

    Joli, nagyon köszönöm a kedvességed! Milyen igazad van, tényleg jó gasztroajándéknak is, ez nem is jutott eszembe hirtelen.:)) Már ha hagyja a család, hogy elajándékozzam, mert először ugyan csak gyanakodva nézegették, de aztán nagy sikere lett.

  5. napmátka

    Hát ezért a kenyérért és a lekvárért szívesen benéznék…mindkettő nagyon tetszik, az utóbbi ráadásul gyerekkoromat idézi a naspolyával.Tanfolyam? Semmi hír?

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s