Gyereknapi grillezés nem gyereknapon és egy kis szolg. közl.

Először is letudom a szolgálati közleményt.
Mint nyilvánvaló, megint dizájnváltás történt. Kicsit lelkifurdám volt, hogy lecserélem a kedvenc blogdizájnerem sablonját, de már untam, hogy olyan sötét a blog, és úgy veszem észre, hiába várok a Gisele által pár hónappal ezelőtt beígért új template-re. Nyilván, ha lenne 200+ dollárom erre, akkor aztán nem kéne várakoznom egy percet se. Remélem, valami világos fagyis pasztellszínű és vicces darab lesz.
A másik fontos dolog pedig az, hogy mostantól ki lehet nyomtatni a recepteket a minden poszt végén található két (nyomtató és PDF ikon) kis gomb segítségével. Bármelyikre rákattintva szerkeszthető a szöveg, a felesleges locsifecsit, ami nem tartozik közvetlenül a recepthez, ki lehet törölni.
Ja, és továbbra is lehet rajongani a fészbukon, sőt egy kis gomb segítségével – szintén a posztok alatt található – azonnal meg is lehet osztani a saját oldalakon az esetlegesen tetsző irományokat.

Tegnap gyereknapi grillezés volt nálunk délután. Kizárólag felnőtt résztvevőkkel.
De még jó, hogy tegnapra szerveztük, ugyanis ma megint elképesztő idő volt errefelé. Elmászkáltam ide-oda – kertészet, csatos üveg beszerzés stb. – és hazafelé 20 percet álltam Törökbálintnál egy felüljáró alatt az M7-n, mert különben szétverte volna a kocsit a nagyjából fél diónyi nagyságú jég. Ami viszont annál is szerencsésebb része a történetnek – mint hogy pont abban a percben értem a felüljáróhoz, amikor elkezdett záporozni a jég –  az az, hogy nálunk közvetlenül nem volt, „csak” jó nagy eső. Amikor hazaértem, míg feljöttem a garázsból a házig, konkrétan bőrig áztam esernyővel a kezemben. A lépcsőn vízesésként hömpölygött a víz, bokáig ért, keresztül a szandálomon, mit mondjak, remek érzés volt.
A barátnőméknél, akik nagyjából 5 percre vannak tőlünk kocsival, lapátolni kellett a jeget a teraszról meg a szomszédainak segített odaszervezni a tűzoltókat, hogy ugyan szivattyúzzák már ki a vizet a garázsaikból meg a pincéikből. Ők is meg mi is dombon lakunk, így nem áll meg a víz szerencsére. Meg ugye egyikünknél sincs mélyebben az utcaszintnél a garázs.

Szóval tegnap délelőtt kicsit lehetett végre dolgozni a kertben, elég jó idő volt hozzá, így sikerült kiegyelni a mángoldot, ami nagyon jól jött a délutáni grillezett húsokhoz köret formájában. Még nagyon zsenge volt a mángold, de direkt nem akartam addig kiszedegetni az ágyásból a felesleget, míg valamennyire ehető méretűre nem nőnek. Mondjuk, a gazok burjánzása kicsit kiborító, a csigák meg hihetetlen számban tenyésznek.

TEJSZÍNES MÁNGOLD
1 kg mángold
1 ek vaj
3-4 gerezd fokhagyma
só, bors
150 ml tejszín
2 ek fenyőmag

Egy serpenyőben felforrósítottam a vajat, ráraktam a finomra aprított fokhagymát és kicsit pároltam.
Közben egy kis serpenyőben szárazon aranyszínűre pirítottam a fenyőmagot.
A mángoldot alapos mosás és lcsepegtetés után durvára vágtam, rádobtam a vajra, összekavartam, sóztam és borsoztam, majd az edényre rátettem a fedőt.
2-3 perc után levettem, addigra a mángold össze is esett, levet eresztett. Ráöntöttem a tejszínt és magas hőmérsékleten beforraltam.
Tálaláskor megszórtam a pirított fenyőmaggal.

És ha már gyereknap meg társaság, sütemény is kell ugye. Nem nagyon volt ötletem, mi legyen a süti. De szerencsére valami után kotorászva a mélyhűtőben felfedeztem, hogy van még egy rakat meggy szépen dobozokba rakva tavalyról. Nyilván a motivált felejtés miatt nem emlékeztem rá, amit a tavalyi meggy mizéria váltott ki bennem, nagyon herótom volt már a majdnem egy hetesre nyúló magozástól.

MEGGYES LEPÉNY
A tésztához:
500 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
100 g finomliszt
11 g száritott élesztő
1 csipet só
100 g vaj
250 ml tej
70 g nádcukor
1 db tojás
A tetejére:
1 kg meggy – magozva
130 g nádcukor
1 tasak Bourbon vaníliás cukor
1 tk fahéj
80 g amaretti
80 g szeletelt mandula

A tésztához a lisztet egy tálban összekevertem az élesztővel és a sóval. A tejet felmelegítettem a vajjal együtt, belekevrtem a cukrot és a tojást, majd a liszthez adtam. Kidagasztottam és letakarva meleg helyen hagytam kelni 1 órát.
A sütőt 195 °C-ra előmelegítettem.
Ezután enyhén lisztezett felületen nagyjából ½ cm vastagra nyújtottam és a sütőpapírral bélelt tepsibe raktam úgy, hogy a széleit visszahajtottam. Rászórtam a kézzel összetört amarettit, sűrűn kiraktam a meggyel, egyenletesen elosztottam rajta a vaníliás cukorral és a fahéjjal elkevert cukrot, megszórtam a mandulával, majd 50 percet sütöttem.

Advertisements

2 thoughts on “Gyereknapi grillezés nem gyereknapon és egy kis szolg. közl.

  1. Sajtkukac

    Nekem tetszik 🙂 Olyan egyszerű, áttekinthető, letisztult.A nyomtatóbarát verzión már én is régen gondolkodom, az a template sajátja? Vagy valami külsőlegesen telepített dolog?

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s