A kencemánia újabb darabja

Újabban akármilyen alapanyag kerül elém, valami rejtélyes oknál fogva kenyérre kenhető cuccokat képzelek el rögtön. De szerintem azért van, mert ilyenkor még egy csomó dolog ugyan még van a kertekben, viszont már nem olyan őrült mennyiségben. És ezek a mennyiségek éppen pont az ilyen kenceficék elkészítésére alkalmasak akár magukban, akár keverve. Nem rázva. Ez de rossz.

CUKKINIKENCE
2-3 ek szőlőmagolaj
1 fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
3 db szardellafilé
1 db zöld chili
2 db nagyobb cukkini
¼ tk durvára tört zöld bors
½-1 tk só 
1 db citrom reszelt héja
½ citrom leve
1 ek finomra vágott kapribogyó
1-1 ek finomra vágott lila és zöld bazsalikom
1 ek finomra vágott menta

Az forró olajban megpároljuk a finomra vágott hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a felaprított szardellafiléket, megkeverjük. Addig sütjük, míg a szardellafilék elolvadnak. Belerakjuk a felaprított chilit is – ha nem akarjuk, hogy nagyon csípős legyen, szedjük ki a magját.
Ezután hozzáadjuk a durvára reszelt cukkinit, fedő nélkül pároljuk. Ízesítjük sóval (de óvatosan, mert a szardellafilé és a kapri is sós), borssal, a reszelt citromhéjjal és a kifacsart levével.
Addig pároljuk, míg a cukkini félig megpuhul és elfőtte a levét. Ezután hozzákeverjük a kaprit és a zöld fűszereket.
Hidegen tálaljuk – már ha képesek vagyunk kivárni, míg kihűl. Melegen és langyosan is nagyon finom.
Ha egyneműbb krémet szeretnénk, reszeljük finomra a cukkinit.

One thought on “A kencemánia újabb darabja

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s