Leveles kel, quinoa

Vasárnap kint voltunk a kertben, hogy előkészítsük az ültetnivalóknak a helyet, de persze inkább csak rendrakás volt, favágás, tüzelés. Meg mielőtt kiszedtem a tavaly ültetett leveles kelt meg a brokkolit, még azért leszedtem róla, amit lehetett.

Ma megint ment a vekengés, hogy mit együnk ebédre. Merthogy kinek a kell a leveles kel. Mondjuk nekem igen, de például apukám annyira nem örült a kilátásoknak. Mondtam neki, hogy szerintem ki tudok olyat találni, amit szívesen megeszik, csak ne nézzen oda, miből van.

Amíg csináltam és ettük a jó kis lepényeket, eszembe se jutott, hogy már tart a húsvét előtti böjt, és hogy ez az étel is böjtinek számít. Még aztán azon kezdtem el gondolkodni, hogy halló, szerintem a tojást nem engedik böjtkor. Mivel érintettség híján nem szoktam üzemszerűen ezzel foglalkozni, gyanús volt az egész, szóval inkább kicsit kutakodtam.

Tehát csak a 11. századig volt ez a hardcore böjt, amikor a hús mellett a tojás és a tejtermékek is tiltottak voltak, aztán megenyhültek az egyházak.

A nagyböjt (latinul Quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés kiengesztelődés és lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, a város lakói  aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)
A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról): hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.
A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét szem búzaszemet ettek.
Régen a hittanulók (katekumenok) ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a katekumenokat, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.
A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

 

KEL-QUINOA LEPÉNYEK

1 csésze quinoa
2 csésze zöldségalaplé
350-400 g kellevél
2 gerezd fokhagyma
¼ tk Pimentón de la Vera
¼ tk őrölt koriander
½ tk őrölt kömény
só, bors
2 db tojás
1 ½ ek rizsliszt
olaj a sütéshez

 

kel-quinoa3

 

 

A quinoát alaposan lemossuk szűrőben majd egy edénybe tesszük, ráöntjük a zöldségalaplevet és fedő nélkül kb. 15 perc alatt puhára főzzük. Azért nem kell fedő, hogy ne legyen folyadék a kész quinoa alatt. Hagyjuk kihűlni.

A kellevelek középső vastag erét kiszedjük, simán le kell húzni a levelet róla. Majd a leveleket összetépkedjük, aprítógépbe tesszük, hozzáadjuk az összevágott fokhagymát meg a fűszereket és apróra vágatjuk a géppel. Tálba tesszük, belekeverjük a már kihűlt quinoát, a tojásokat és a lisztet, simára keverjük.

Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk és 1-1 ek-nyi masszát elterítünk nem túl vékonyra. Oldalanként kb. 5-6 percig sütjük, hogy szép piros legyen.

Apukám egész jól elvolt vele, de azért a végén megjegyezte, hogy azt az időt, amit ezzel töltöttem, igazán fordíthattam volna egy jó kis pogácsa sütésére is. Meg hogy szerinte annak még az illata is jobb. Persze, a sülő káposztafélék nem ibolyaillatúak, ez kétségtelen. Azt hiszem, holnap kap pogit, márcsak azért is, mert lemosta az autómat.

 

kel-quiona2

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s