Vasárnap reggel – az első hó és almás pite

Ma reggel ez a látvány fogadott minket. Hó és napsütés, nagyon szeretem ezt a kombinációt. Nem olyan régen alakítottam át a teraszon a kiskertet, remélem, kibírja az összes újonnan ültetett kis növény. Persze most kissé hiányosnak tűnik, vannak olyanok, amelyeket tövig vissza kellett vágni, hogy tavasszal megint szépek lehessenek.
 
 




A fügefa most így néz ki. Illetve kettő, mert van egy zöld héjú meg egy lilás. Tök vicces, mert ahogy bejön a hideg, szinte egyszerre dobja le az összes levelét, ezzel nem kis mértékben megkönnyítve a levélösszekotrás egyébként elég sziszifuszi munkáját. 
 


Újra esik a hó.
 


 
Szívet melengető volt a mai reggel a hó és a szél ellenére, ugyanis arra keltünk, hogy anyu almás pitét süt. A fahéj és a vanília illata keveredett a párolódó alma illatával és szállt fel egészen a hálószobánkig. 
Valószínűleg minden családnak megvan a saját almás pite receptje. A miénk Margit nagyanyámtól öröklődött, nem tudom, ő honnan vette. Miután nagyon fiatalon (13 évesen) elvesztette a szüleit és aztán egyedül viselt gondot a két fiútestvérére, valószínűleg már felnőtt korában tanulta valahol, de egészen biztosan még jóval azelőtt, hogy házvezetőnő lett volna a tokaji plébánián. Oda ugyanis nem vették volna fel, ha nem olyan kitűnő szakácsnő. 
Sajnos nem túl sok időt tölthettem el vele, ezért aztán szinte minden olyan recept vagy étel, amelyet anyu tőle tanult, számomra nem hozzá kötődik, hanem az anyukámhoz. 
 
ANYU ALMÁS PITÉJE
 
A tésztához:
  • 250 g vaj
  • 3 tojás sárgája
  • 600 g liszt (általában keveri a finom- és réteslisztet, a rétesliszttől omlósabb a tészta)
  • 200 ml tejföl
  • 1 csipet só
  • 150 g cukor
  • 1 csomag sütőpor
Az almatöltelékhez:
  • 1 ½ kg alma
  • 200 g cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 tk fahéj
 
 
Anyu először az almatölteléket csinálja meg. Ehhez lereszeli az almát és a cukorral meg a fűszerekkel megpárolja. Amíg az alma párolódik, a tészta is elkészül gyúrással és nyújtással együtt: a lisztet elmorzsolja a vajjal, majd minden további hozzávalóval gyorsan nagyobb gombóccá gyúrja és félbe vágja. Pihentetés nélkül lisztezett nyújtódeszkán két lapot nyújt átlagos tepsi méretűre. A tepsibe sütőpapírt tesz, erre fekteti az első lapot, rákeni a tölteléket, aztán a másik lap következik, amelyet megszurkál egy villával vagy fogpiszkálóval. Majd 190 °C-ra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt aranyszínűre süti. A sütőből kivéve még melegen megszórja porcukorral.
A még meleg és ropogós szélekért általában közelharc folyik.
 

 


Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik

Szent Mártonra nem a halála miatt emlékezünk
A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avatták szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek, és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tsiztelték. November 11. napja a néphagyományban a jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós libalakomákkal és munkatilalommal ünnepeltek.
 
Szent Márton élete
Szent Márton 316-317 körül pogány, ugyanakkor nem alacsonyrendű – édesapja katona volt a császár hadseregében – római családban született a pannóniai Sabariában (a mai Szombathelyen). Fiatalkorát az itáliai Ticinumban (Pavia) töltötte, majd 15 éves korában a hadsereg tagja lett, azonban már gyermekkorától Isten szolgálatára vágyott. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta a köpenye felét. Ezt a jelenetet örökíti meg El Greco Szent Márton és a koldus (1597-99) című képe is.
 


Azt ezt követő éjszaka álmában megjelent neki Krisztus a fél köpenyben. Ez az esemény döntő fordulatot jelentett az életében, megkeresztelkedett és a katonai szolgálatból való felmentését kérte Julianus császártól, majd pappá szenteltette magát Pictavium (Poitiers) püspökével, Hilarius-szal. 
Hamarosan figyelmeztetést kapott álmában, hogy térjen vissza téríteni a szülőföldjére, Pannóniába. Később remeteként élt, majd szerzetesi közösségeket alapított Milánóban. Miután Itáliából az ariánusok elűzték, Rómába, majd onnan Galliába ment, ahol tovább folytatta a térítést. Keményen fellépett a pogányokkal szemben, templomaikat leromboltatta, őket pedig – sokszor csodák révén – Krisztus híveivé tette. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság tours-i püspökké választotta. A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Márton püspökként is szigorú szerzetesi életet élt az általa alapított Maurimonasteriumi (Marmoutier) monostorban. Erős, önálló jellem volt, nemes egyszerűséggel és emberszeretettel, igazságérzettel és kitűnő népies szónoki képességgel megáldva. Minden évben sorra látogatta a vidéki egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba szervezte. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ban a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett. 
Már a középkorban sem volt egyértelmű, hogy vajon hol lehetett az életrajzírók (Sulpicius Severus, aki kortársa és egyben tanítványa volt, valamint Tours-i Gergely püspök) által emlegetett Sabaria, A 12. században kialakult legenda szerint Pannonhalma közelében, azonban a legenda csakhamar és hirtelen elhalt. Majd a 19. században a másik lehetséges Sabaria, Szombathely és Pannonhalma hosszas, a 20. századon is átívelő vitába kezdtek, míg végül a kutatások mai álláspontja szerint inkább Szombathely lehetett Márton szülővárosa.
A 12. századi Franciaországban bencés szerzetesek terjesztették azt a legendát, hogy a szent püspök királyi sarj, egy magyar uralkodó gyermeke. Ennek oka abban keresendő, hogy ezzel is növelni akarták szeretett szentjük, Márton tiszteletét.
 
Márton napja a gazdasági év zárása, és ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ezen a napon kapták meg a bérüket a szolgálók és a szolgálólányok, és módjukban állt gazdát cserélni. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelték meg. A néphagyomány szerint a boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát. Az adventi idő előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése volt. A lakomán megkóstolják az új bort, mivel ennek Márton a „bírája”. Ezen a napon sütik a „marcipánt” is. Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz.
 
Márton és a bor
Szent Márton azon védőszentek egyike, aki életében ugyan nem volt kapcsolatban a borral, de ünnepének időpontja a must kiforrásával, az újbor kierjedésével esik egybe. Valószínűleg ez a momentum hívhatta életre a borral kapcsolatos Márton-napi szokásokat. Szent Márton és a bor szoros kapcsolatát  fejezi ki Nyugat-Európa számos szőlőtermő vidékén elterjedt hiedelem is, miszerint Márton Krisztushoz hasonlóan a vizet borrá tudja változtatni. Tours-i Gergely (538-594) Mártont a bor gyarapítójának és adományozójának nevezi. Feljegyzései szerint Tours-ban volt egy csodatévő szőlőtőke, melyet Márton ültetett. Gergely leírásában egy Ingetrud nevű apáca a szent sírjáról egy edénybe vizet gyűjtött. Ebből a vízből egy cseppnyi elegendő volt ahhoz, hogy a sírra helyezett félig töltött boros edény egy éjszaka alatt tele legyen borral.
 
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Ám akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspökét eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy a cselédek az éves bérük mellé kaptak egy libát is, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. A legelőre nem hajthatták az állatokat, a takarmány meg túl drága volt, így nemcsak szárnyasokat vágtak, hanem egyéb haszonállatokat is. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
 
Márton napra mindenütt liba dukál, nálunk sem volt másképp. 
 
LIBASÜLT PÁROLT KÁPOSZTÁVAL ÉS TÖRT KRUMPLIVAL (4 személyre)
 
A libasülthöz:
  • 4 db libacomb és 1 db kicsontozott libamell (bár a kicsontozás nem a legjobb ilyenkor, ugyanis a mellcsont milyenségéből lehet megállapítani, milyen telünk lesz, ha hosszú és fehér, akkor hosszú és hideg lesz a tél, ha rövid és barna, akkor rövid és enyhe)
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • 100 ml száraz fehérbor
A párolt káposztához:
  • 1 kg vöröskáposzta
  • 3 db alma
  • 3 kisebb fej lilahagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kk frissen reszelt szerecsendió
  • ½ kk őrölt szegfűszeg
  • ½ kk őrölt szegfűbors
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 4-5 ek balzsamecet
  • 3 csapott ek nádcukor
  • só, frissen őrölt bors

A tört krumplihoz: 

  • kb. 1 kg krumpliból főtt krumpli
  • 2-3 ek a kisült libazsírból
  • a puhára párolódott hagymadarabok és fokhagymagerezdek
 
A sütőt 180 °C-on előmelegítem. Előkészítem a libaalkatrészeket (tisztítás, tokozás), belerakom egy tűzálló tálba, megsózom és borsozom, a megtisztított hagymát 6 darabba vágva mellérakom, a megtisztított fokhagymagerezdeket úgyszintén. Aláöntöm a bort és fóliával lefedem, és a sütőbe tolom, 2 órát párolom.
A 2 óra letelte után kiveszem a kisült zsírból a libadarabokat, átrakom egy másik tálba, meglocsolom egy kevés szafttal és visszarakom a sütőbe, de most már 220 °C-ra emelem a hőmérsékletet, kb. 20-25 perc alatt pirosra sütöm.
 
A párolt káposztához a káposztát vékonyra szeletelem, az almát meghámozva és kimagozva felkockázom, a hagymákat félbevágom, majd vékonyan felszeletelem. A fokhagymát megtisztítom és apróra vágom.
Egy jó nagy öntöttvas edénybe lerakok egy réteg káposztát, majd hagyma és alma következik. Megszórom a fűszerekkel, a fokhagymával, sóval, borssal, cukorral és locsolok rá a balzsamecetből. Ezt háromszor megismétlem, a rétegek közé kis kockára vágott vajat is teszek.
 
 

 
A tetejére káposzta kerüljön, egy kevés vaj, só és bors. Lefedve 2 órát párolom, időközben néha megkeverem.
 


 
Ez rengeteg lesz, de nem baj, mert nagyon jól tűri a fagyasztást, el lehet tenni. (A recept öteletét szintén Deliától vettem, tavaly már egyszer megcsináltam, de most kénytelen voltam emlékezetből, mert ma hiába akartam megnézni az oldalán, nem tudtam, mert valami reklám jelent meg folyton, ez előfordult mostanában más receptjeivel is. Természetesen a receptes progimban sem volt már meg, annak az adatbázisát is sikerült egyszer elveszejtenem még az év elején, amikor rámjött a karbantarthatnék és nem figyeltem oda, újrainstalláltam a Leót ahelyett, hogy csak a repair disket választottam volna. Szóval ez most az adapted from vagy az inspired by kategória.)
 
Amikor a libát visszateszem a sütőbe, meghámozom a krumplit és annyi sós vízben, amennyi éppen ellepi, fedő alatt megfőzöm. Leszűröm, öntök rá a zsírból, beleteszem a hagymát és a fokhagymát, krumplinyomóval összetöröm.
Ebben a sorrendben minden egyszerre készül el, lehet tálalni. A hagyomány szerint 11 óra 11 perckor kéne a libának az asztalra kerülnie, én pontosan 6 órát késtem vele. Remélem, a hagyomány nem tartalmaz semmi retorziót az ilyen esetekre.

Muffinposzt

Muffint készíteni a világ legkönnyebb dolga, egyszerűen elronthatatlanok, a végtelenségig lehet variálni, milyenek is legyenek. Vicces és csinos kis sütemények, ahogy sorakoznak a tálon a kapszlijaikban. 
 
SÜTŐTÖKMUFFIN JAMIE VIDÉKI KONYHÁJÁBÓL (24 db)
  • 400 g sütőtök
  • 400 g finomítatlan cukor
  • 4 db tojás
  • 1 csipet só
  • 300 g liszt
  • 2 púpos tk sütőpor
  • 1 tk fahéj
  • 1 marék dió
  • 175 ml extraszűz olívaolaj (ne a csípős ízűt válasszuk)
A tetejére:
  • 1 mandarin reszelt héja
  • 1 citrom reszelt héja és leve
  • 150 ml tejföl
  • 2 ek porcukor
  • ½ rúd vanília kiakapart belseje
 


A tököt kisebb darabokra vágom és a robotgépbe teszem, nagyon finomra aprítom. Beleszórom a cukrot, hozzáütöm a tojásokat, és a többi hozzávalót is belerakom. Teljesen simára keverem a géppel. Muffinformába kapszlikat teszek, mindegyiket megtöltöm a masszával kb. ¾-ig. Előmelegített, 190 °C-os sütőben kb. 20 perc alatt készre sütöm. Rácsra szedem, és hagyom langyosra hűlni.
Közben elkészítem a kulimászt a tetejére: mindent összekeverek, és 1-1 tk-nyit a muffinok tetejére rakok, vigyázva, hogy ne csurogjon sehova. Tálra rendezem, és reszelek még rá mandarinhéjat, majd megszórom szárított levendulavirággal.
 
 
BARACKOS-JOGHURTOS MUFFIN (12 db)
  • 4 db sárgabarack
  • 5-6 szem aszalt sárgabarack
  • 2 ek barackpálinka
  • 100 g vaj
  • 350 g liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 db tojás
  • 100 g nádcukor
  • 1 pohár barackos joghurt
  • 30 g szeletelt mandula
A vajat mikróban jól megpuhítom, belekeverem a cukrot, kicsit kikeverem vele. A tojásokat egyenként beleütöm, és alaposan beledolgozom. Elkeverem benne a joghurtot és a pálinkát is, majd az apróra vágott barackokat.
A lisztet elkeverem a sütőporral, beleszórom a szeletelt mandulát és a tojásos krémbe rakom, simára dolgozom.
A tésztából háromnegyedig rakok a kibélelt muffinformába, és előmelegített sütőben 150-160 °C-on 20-25 percig sütöm.
 
 
 
A SÜTISZÖRNY FEHÉR CSOKOLÁDÉS MUFFINJA (12 db)
  • 120 g vaj
  • 130 g barnacukor
  • 200 g liszt
  • ½ csomag sütőpor
  • 100 g darált dió
  • 3 kk instant kávé
  • 125 ml tej
  • 1 csipet só
  • 100 g fehér csokoládé
A nagyon puha vajat elkeverem a cukorral és a tojásokkal, majd hozzáadom a nagyon kevés meleg vízben elkevert kávét is. Beleöntöm a tejet és azzal is eldolgozom.
A lisztet a sütőporral, a darált dióval, a sóval és az apróra vágott csokoládéval keverem el, majd a tojásos keverékhez adva simára dolgozom.
A muffinformát kibélelem, belekanalazom a masszát és 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöm.
 
 
NARANCSOS-CSOKOLÁDÉS MUFFIN (12 db)
  • 150 g liszt
  • 2 db tojás
  • 150 g vaj
  • 150 g nádcukor
  • 3 ek narancslekvár
  • ½ csomag sütőpor
  • 50 g kakaópor
  • 50 g étcsokoládé
  • 1 narancs reszelt héja
A puha vajat kikeverem a cukorral és a tojásokkal, hozzáadom a narancslekvárt.
A csokoládét apróra vágom, és az összekevert száraz hozzávalókhoz adom, belereszelem a narancshéjat is. 
Összekeverem a tojásos-vajas krémet a lisztes keverékkal, a masszát kibélelt muffinformába töltöm és előmelegített, 170 °C-os sütőben kb. 25 perc alatt készre sütöm.
 
 
FŰSZERES ALMÁS MUFFIN (12 db)
  • 125 g vaj
  • 3 db alma
  • 125 g nádcukor
  • 250 g liszt
  • ½ csomag sütőpor
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 1 kk őrölt szegfűbors
  • 1 kk őrölt szegfűszeg
  • 2 db tojás
  • 50 ml tej
 

 
A puha vajat kikeverem a cukorral és a tojásokkal, belerakom a tejet és a megreszelt almát is.
A lisztet elegyítem a sütőporral és a fűszerekkel, majd az almás keverékkel eldolgozom.
A sütőt 200 °C-ra előmelegítem, és a muffint 20 perc alatt készre sütöm.