Füge-ananász dzsem

Elkezdett már megint vadul érni a füge kb. egy hete, valamelyik nap meg kaptam ajándékba váratlanul egy ananászt.
Az ananász sütibe szerkesztését valahogy most nem tudtam megálmodni, viszont kezdeni kellett vele valamit. Hát, ezt kezdtem.

RUMOS ANANÁSZ-FÜGE DZSEM

1 kg füge – tisztán mérve a hámozás után
1 db kisebb ananász
½ db citrom leve
1 rúd vanília
50 ml Captain Morgan Original Spiced Rum

A fügét kivételesen meghámozzuk – bár én sosem szoktam ezzel vergődni, de most azt szerettem volna, ha világos marad a dzsem. Aztán felaprítjuk
Az ananászt is meghámozzuk (közben ellenállunk a kísértésnek, hogy eltegyük a magjait, hátha kikelnének, így lemondva az ültetvényalapításról), apró kockákra vágjuk.
Mindkét gyümölcsöt egy edénybe rakjuk a felhasított vaníliarúddal és a citromlével együt, feltesszük a közepes tűzre és addig főzzük, míg besűrűsödik. Ez egyébként elég sok idő, mert ugyan kezdetben olyan, mintha sosem akarna levet engedni a gyümölcs, és amikor az ember azt gondolja, önt alá egy kis vizet, hogy ne égjen le, akkor hirtelen kifejezetten meglepő mennyiségű leve lesz, és áldjuk a szerencsénket, hogy mégsem vizeztünk…
Ha megfelelő sűrűségűre főtt, lehúzzuk a tűzről, beleöntjük a rumot és kis dzsemes üvegekbe töltjük.

fugeananaszdzsem

Advertisements

Sütik doszt

Nehéz a héten úgy kinyitni az interneteket, hogy ne valami hálaadásos sütőtökös-pekándiós pite meg töltött pulyka nézzen szembe az emberrel. Na meg persze a karácsonyi kis kekszecskék is elárasztanak mindent.

Viszont volt tegnapelőtt ez a torták világnapja vagy mi, aminek legalább van valami értelme. Ebből az alkalomból egyszerre KÉT torta/sütemény receptet is olvashatnak a kedves látogatók. Az egyik majdnem nagyon trendi, mert nem tartalmaz semmilyen glutén gyanús alapanyagot. Viszont van benne nádcukor, ami szintén veszélyes alapanyag, de kis mennyiségben még megbocsátható. És persze vaj is, merthogy attól lesz mindennek finom íze. Azért valami kell, na.

 

CÉKLÁS CSOKOLÁDÉTORTA

250 g főtt cékla
200 g vaj
200 g étcsokoládé (70%-os)
4 ek eszpresszó
1 tk vaníliapaszta
1 db tonkabab
75 g darált mák
60 g darált mandula
3 ek kakaó
1 tk sütőpor
5 db tojás
190 g nádcukor

 

  1. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra, egy 23 cm-es kerek kapcsos tortaformát kikenünk vajjal.
  2. A csokit a vajjal összeolvasztjuk, beleöntjük a kávét, simára keverjük.
  3. A céklát géppel pürésítjük, a csokis krémhez adjuk. Hozzákeverjük a vaníliát és a reszelt tonkababot.
  4. A mákot a kakaóval. a mandulával és a sütőporral összekeverjük.
  5. A tojásokat szétválasztjuk és a sárgákat 1 ek cukorral addig verjük habverővel, míg jó habos lesz.
  6. A fehérjét habbá verjük, majd kanalanként hozzáadva a cukrot tovább verjük, hogy szép fényes kemény habot kapjunk.
  7. A sárgájából kapott krémet beleforgatjuk a céklás-csokisba, aztán következik a fehérjehab, majd a kakaós keveréket forgatjuk bele óvatosan, de legyen csomómentes.
  8. A masszát a formába öntjük, betoljuk a sütőbe és kb. 50-55 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba.)
  9. Kivesszük, hagyjuk kicsit hűlni a formában, majd tálra csúsztatjuk és megszórjuk porcukorral. Tálaláskor adjunk hozzá tejszínhabot.

 

ceklas-csokis

 

 

 

A másik egy teljesen hagyományosan életveszélyes birsalmás süti. Ehhez viszont nem árt előre gondolkodni, amikor még van birsalma (nálunk volt vagy 1,5 mázsa), akkor álljunk neki az elkészítésnek. Már csak azért is érdemes ezt csinálni a birsalmával többek között, mert görög joghurttal például marha finom.

De szerintem sima almával is elkészíthető ez a süti, csak azt ugye nem kell órákig főzni, elég csak a szirupot megcsinálni és abban felrottyantani a kockára vágott almát.

 

GYÖMBÉRES BIRSALMATORTA

A birsalmához:
800 g birsalma tisztán mérve
200 g méz
200 g cukor
1 rúd vanília felhasítva
1 db citrom leve
3 ½ csésze víz

A süteményhez:
150 g liszt
100 g darált mandula
1 tk sütőpor
2 tk őrölt gyömbér
1 csipet só
150 g vaj
180 g nádcukor
1 tk vaníliapaszta
3 db tojás
1db tojássárgája
3 db szirupban eltett gyömbér
100 g tejföl
½ citrom leve

Az öntethez:
3 ek gyömbérszirup
3 ek birsalmaszirup
1 ek Bacardi 151°

  1. Először elkészítjük a birsalmát.
  2. Tehát a birsalmát tisztítás után kis kockákra vágjuk és a többi hozzávalóval együtt kb. 1 1/2 óráig főzzük lassú tűzön, míg megpuhul, a színe rózsaszín lesz és a leve sziruppá sűrűsödik. Majd 400 g-ot kimérünk belőle lecsöpögtetve, hagyjuk hűlni.
  3. Egy 23 cm-es kerek tortaformát kikenünk vajjal, a sütőt előmelegítjük 170 °C-ra.
  4. A puha vajat habosra verjük a cukorral, belekeverjük a vaníliát, majd egyenként a tojásokat és a tojássárgáját, simára keverjük, hozzáadjuk a felaprított gyömbért, a citromlevet és a tejfölt.
  5. Egy tálban összekeverjük a lisztet a mandulával, a sütőporral, az őrölt gyömbérrel és a sóval, a vajas-tojásos krémbe keverjük. Hozzáadjuk a birsalmát is és óvatosan simára dolgozzuk.
  6. A masszát az előkészített formába simítjuk, betoljuk a sütőbe és 75-80 perc alatt készre sütjük.
  7. Kivesszük, hagyjuk kicsit hűlni a formában, majd egy tálra csúsztatjuk, megszurkáljuk még melegen egy fogpiszkálóval és a gyömbéres-birsalmás-rumos sziruppal meglocsoljuk.

 

gyomberes birsalma

Nincs mese, ha érik a barack

Nem úsztam meg a hőséget úgy, hogy ne kelljen befőznöm. Anyu csütörtökön hazahozott 8 kiló sárgabarackot és egyébként is meg volt indulva, hogy menjünk el szeddmagadozni, merthogy a hordóba is kell. Szerinte korán reggel jó lett volna. Amikor egyébként 28 fok volt már. Mondjuk, mi nem lelkesedtünk a fák közötti kóválygásért.
De aztán ránkmosolygott a szerencse egy hirdetési újság képében, amelyben apu talált egy elég közel levő hűtőházat, ahol mindenféle gyümölcsöket lehet venni, oda hordják sokan a helyi termelők közül a terményeiket tárolás céljából. Ja, és jóval olcsóbb volt így, mint szeddmagadéknál.
Plusz végre találkozhattunk az ezer éve nem látott kedvenc unokatesómmal is. Szegénykém éppen ezt a döglesztő hetet tudta kifogni arra, hogy hazalátogasson Angliából, ahol egyébként 6 éve él. Kérdezte is folyton, hogy most meleg van-e, vagy csak ő szokott el az itteni időjárástól. Megnyugtattam, hogy kegyetlen meleg van, ne aggódjon, nem az ő hibája, ha úgy érzi, elolvad.
Egyébként innentől kezdve fel fogok rakni egy csomó olyan receptet, amelyek a gasztroblogger-társadalom és a recepteket keresők számára valószínűleg alapvetések, de miatta lesznek ilyen posztok, mert szeretne megtanulni főzni, kicsit unja a szendvicsezést, és a hazai ízek is hiányoznak neki.

Apropó elolvad. Innen is szeretném üzenni a Volánbusznak, hogy menjenek a jó fenébe! Van pofájuk a Népligetben található nemzetközi pályaudvaron az üvegkalitkában nem működtetni ebben a 40 fokban a légkondit. Ráadásul még huzat sem bírna lenni, mert az ajtókon – azon a kettőn (!) – légfüggöny zárja el a levegő útját. Amely légfüggönynek ugye csak akkor van létjogosultsága, ha működik a befúvás, nyáron a hideg, télen pedig a meleg.
Különben a nemzetközi pályaudvaron az összes kiírás kizárólag magyarul van és kézzel, az is, hogy nemzetközi pénztár, meg hogy hol lehet sorszámot kérni a becsekkoláshoz a nemzetközi járatokhoz.
Egyszerűen embertelen és felháborító, amilyen állapotokat ott tapasztalni lehet. Azon csodálkoztam, hogy nem hullottak sorra a nyomorú utasok. Mondjuk, az unokatesóm is megfogadta, hogy ezt sose többet, csak most el akart vinni magával egy csomó cuccot, és nem kívánt a repülőn nagy összegű pótdíjat fizetni. És így aztán cserébe az ajándékaiért, meg nyilván azért, hogy örüljön neki, bepakoltam  egy rakat dzsemet, kolbászt, sonkát, miután kiderült, hogy Londonban kijönnek érte a buszhoz, nem kell neki cipelni.
Kaptunk tőle például cidert, sört, és Marmite-ot is.

A családban még csak nekem vannak tapasztalataim a Marmite-tal kapcsolatban, azt mondtam mindenkinek, hogy finom és egészséges, tessenek csak kenni a vajas pirítósra szép vékonyan. Próbáltam nagyon-nagyon őszintének látszani. Mondjuk, nekem tényleg ízlik, de ismerem a népeket itthon.
Bevallom, én még cidert csak most ittam először, nem rossz, nem rossz, számomra túlságosan borszerű, és én nem szeretem a bort, de ettől persze még lehetek fan idővel. Viszont a bubissága miatt tényleg nagyon üdítő.

Megbeszéltük, hogy legközelebb zöldségmagokat meg ilyesmiket fogok tőle kérni, hogy ne kelljen cipekedni. Merthogy jövőre lesz saját kis konyhakertem.

De visszatérve a befőzéshez. Gondolkodtam azon, hogy az előző este cukorral leszórásos és másnap hosszabban főzéses módszerrel készítem a dzsemeket, de nem voltam hajlandó. Ugyan én is próbálok minél kevesebb adalékanyagot használni a főzés során, de valahogy ezekkel a zselésítőkkel nincs bajom.

KAJSZIDZSEM AMARETTÓVAL
5 kg kajszibarack
1,5 kg cukor
3 tasak Bourbon vaníliás cukor
3 tasak Haas Quittin zselésítő 3:1
150 ml Amaretto

A barackokat megmostam és kimagoztam, egy nagyobb fazékba szórtam. Feltettem a tűzre, rászórtam a cukor nagy részét, hozzáadtam a vaníliás cukrot, és addig forraltam, míg a fél barackok nagyjából szétfőttek – 20-25 perc. Ezután belekevertem a maradék cukorral elkevert zselésítőt, forraltam még 1-2 percig, lehúztam a tűzről. Beleöntöttem az Amarettót és sterilizált dzsemesüvegekbe töltöttem, az üvegeket 5 percre a tetejükre állítottam.


KARDAMOMOS-CSOKOLÁDÉS KAJSZIDZSEM

3 kg kajszibarack
750 g cukor
250 g nádcukor
2 tasak Bourbon vaníliás cukor
1 tk kardamommag
1½ tasak Haas Quittin zselésítő 3:1
100 g Côte d’Or csokoládé 86%
100 ml sötét rum
A barackokat mosás és magozás után fazékba raktam, rászórtam a cukor nagy részét, a vaníliás cukrot és a mozsárban porrá tört kardamomot. Addig főztem, míg a gyümölcs szétfőtt, ez kb. 20-25 perc volt. Ekkor kivettem belőle kb. 300 ml-nyit egy fagyihoz – recept később.
A zselésítőt elkevertem a maradék cukorral, a dzsemhez adtam és forraltam még 1-2 percig.
Lehúztam a tűzről, elkevertem benne az összetördelt csokoládét és a rumot, majd dzsemes üvegekbe töltöttem, az üvegeket 5 percre a tetejükre állítottam.

A hidegre való tekintettel

…következzenek forró csokoládé receptek.
 
MEXIKÓI FORRÓ CSOKOLÁDÉ (8 személyre)
  • 2 cup sűrített tej
  • ½ cup tej
  • ½ cup csokoládélikőr
  • 1 tk vaníliaesszencia
  • ¼ cup cukor
  • 1 ek kakaópor
  • 1 ½ tk őrölt fahéj
  • ¼ tk chilipor
  • 10 fahéjrúd
  • 1 szárított piros chili
  • 2 ½ oz. keserűcsokoládé, kisebb darabokra törve
  • ¼ cup tejszín

 
Egy vastag falú nyeles lábosban habverővel elkeverem a sűrített tejet, a tejet, a likőrt a vaníliaesszenciával, a cukorral, a kakóporral, a chiliporral és 1 tk őrölt fahéjjal. Beleteszek két fahéjrudat, majd az egész chilit is, és közepes lángon elkezdem melegíteni. Hozzáadom a darabokra tört csokoládét, és addig melegítem állandóan kevergetve, míg a csokoládé teljesen fel nem olvad. Óvatosan felforralom, majd alacsony lángon kissé besűrítem, ez kb. 10 perc. Összekeverem a maradék fahéjat a tejszínnel, és nem túl kemény habbá verem. A forró csokoládét elosztom 8 teáscsészébe, mindegyiknek a tetejére teszek 1 ek habot és a fahéjrudakkal szervírozom. Nagyon finom lesz, ha a fahéjjal kevergetjük.
 
 
FEHÉRCSOKOLÁDÉS ITAL FORRÓN (6-8 személyre)
  • 1 l tej
  • 500 ml víz
  • 250 g fehércsokoládé
  • 125 ml málnaszörp
  • személyenként 1 rúd fahéj*
A tejet egy lábosba öntöm, hozzáöntöm a vizet, és beletördelem a csokoládét is. Kis lángon állandó kevergetés közben felforralom és 3 percet főzöm. Kissé kihűlve magas üvegpoharakba osztom, a málnaszörppel megcsorgatom. Mindegyik pohárba egy fahéjrudat teszek.
 
Kaldeneker György receptje.
 
*Az Ázsiaboltban lehet kapni egészen hosszú fahéjrudat.
 
 
FORRÓ CSOKOLÁDÉ NIGELLÁTÓL (2 személyre)
  • 2 cup tej
  • 3 ½ oz keserűcsokoládé
  • 1 rúd fahéj
  • 2 tk méz
  • 1 tk barnacukor
  • 1 tk vaníliaesszencia
  • 2 ek sötét rum
A tejet egy kisebb lábosba öntöm, beletördelem a csokoládét, belerakom a fahéjat, a mézet, a cukrot, és alacsony hőmérsékleten melegítem állandóan kevergetve, míg a csokoládé teljesen el nem olvad.
Hozzáadom a vaníliát és a habverővel alaposan felverem forrás közben. Hozzáöntöm a rumot és azonnal két szép bögrébe öntöm. Érdemes azonnal nekilátni.
 
 
HABOS FORRÓ KAKAÓ (4 személyre)
  • 8 tk cukor
  • 4 tk kakaópor
  • 4 cup tej
  • 1 ½ cup apró marshmallow
  • 1 tk vaníliaesszencia
A vanília kivételével mindent egy kisebb lábosba teszek, lassan melegítve addig kevergetem, míg a marshmallow-k felolvadnak, ez kb. 8 perc. Leveszem a tűzről, belekeverem a vaníliaesszenciát és bögrékbe öntöm.

Fügeprojekt

Állítólag háborúztak is miatta…
 
Az egyiptomi, a babilóniai, a görög és a római történeteknek se szeri, se száma: Urukugina sumér király a füge termésének gyógyító hatásáról számol be 2900 évvel időszámításunk előtt. Karthagóban jobb füge termett, mint a Római birodalomban… biztos, hogy ezért háborúztak? Romulust és Remust egy fügefa alatt szoptatta a farkasanya.

Az eperfélék népes családjába tartozó, ázsiai eredetű, szubtrópusi fügefa (Ficus carica), egyike a legősibb kultúrnövényünknek. Közeli rokona az eperfának, a szobai fikusznak és a gumifának is. Neve a Ficusból ered, akárcsak az angol „fig” és a német „Fiege”.
Az egyiptomiak számára nélkülözhetetlen volt és igen magas szintre fejlesztették a fügetermesztés kultuszát. Első példányait a görög kereskedők hozták Európába. A füge termesztését és fogyasztását a görögök valamint a rómaiak fejlesztették tökélyre. 700 évvel időszámításunk előtt Párosz szigetén már termesztették, később pedig Sikaján és Attika szigete vált a fügetermesztés 2 fő kiemelkedő központjává. Népszerűségére jellemző, hogy Athén városának címerében is megörökítették. A rómaiak Pilus idejében már 29 féle fügét ismertek. Amellett, hogy az egyik legfőbb csemegéjüknek számított, ebben az időben igen nagyra becsülték a zöld füge áldásos, hashajtó hatását (na ja, azok a lakomák…). Gyomrukat zöld, keléseiket pedig aszalt fügével ápolgatták. Ez a sokoldalú gyümölcs később népszerű népbosszantási eszköz lett. A fügét mutató alak az ókori szobrászokat is megihlette. A görögöknél és a rómaiaknál az altest kimutatását helyettesítő fügemutatás, a rossz szellemek elűzésének vagy a szerencsétlenség elhárításának kedvelt módszere volt. A magyar népszokásokban fügemutatással elkerülhető a szemmelverés.
 
A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is.
De hűvösebb klímájú vidékeken is előfordult. Sussexben Sir Thomas Beckett II. Henrik angol király kancellárja már a 12. században ültetett fügebokrokat. A Bodeni-tóban levő Mainau szigetén Esterházy Miklós (a sziget akkori gazdája) 1827-ben 6 fügebokrot ültetett, és ezek a mai napig is teremnek.
Hazai meghonosodásának időpontját a különböző szerzők eltérően ítélik meg. Nagyon valószínű, hogy a 14. században, az Anjouk uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén került el hozzánk, de az is lehetséges, hogy ekkor csak a fügegyümölcsöt hozták be a kereskedők, de termelésével nem foglalkoztak az itteniek. Más vélemények szerint, amikor a szeszes italoktól eltiltott törökök kivágták a hegy-oldali szőlőket, a területet fügebokrokkal ültették be.
 
Itthon sokfelé termelik: Buda-vidéken, Szentendrén, Tihanyban, Badacsonyban, Pécsen, Esztergomban, de még Szabolcs megyében is. A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak, ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. Ezek a gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak. Aszalásra a szmirnai típusú bokrok gyümölcse alkalmas, ez a típus a déli országokban honos. A szmirnai típus virágja megporzásra szorul, egy kis rovar, a fügedarázs végzi, amely rovar nem vészelné át a telet pl. nálunk.
 
A fügét könnyű termeszteni, mert elég igénytelen növény, alig van kártevője, csupán fagyérzékeny, a tartósan −15 °C-ot csak takarással vészeli át. Fontos, hogy a ház vagy a kőfal déli oldalára ültessük.
Talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Megnő a sziklás, száraz talajokon is. Nálunk azonban – mint vendégnövénynek – mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást is. Tartós szárazságban öntözni kell, mert gyümölcsei különben aprók maradnak, sőt lerúgja őket.
Az első termés az előző évben keletkező „virágokból” lesz. Áttelelve a hajtásokon apró fügéknek látszanak majd tavasszal, ahogy a levelek is fejlődnek. Az első termés július végén szüretelhető. Napfényes, hosszú ősz esetén a második termés is beérik, a szőlővel egyidőben szedhető. A füge gyümölcse csak teljesen éretten élvezhető. Az éretlen vagy félérett gyümölcs tejnedvet ereszt, fanyar, kellemetlen ízű, és mint fentebb írtam, hashajtó hatású. A félig érett gyümölcsöt nem szabad leszedni, mert leszedve nem érik tovább.
A termő vidékeken rengeteg módját ismerik a füge felhasználásának, természetesen főleg csemegéket csinálnak belőle, ha nem azonnal, ahogy én, a fáról leszedve, frissen, hagyva, hogy a kezemen végigcsurogjon az édes lé, befalják. Aszalják, pálinkát, likőrt készítenek belőle. Sőt az olaszok megszárítva porrá őrlik és kávét csinálnak az őrleményből.
 
Én ma dzsemet csináltam.
 
A gyümölcsöt reggel leszedtem a fáról.
FÜGEDZSEM

5 kg füge
1,25 kg cukor
4 zacskó Dr. Oetker 3:1 dzsemfix
4 zacskó citromsav
2 ek vaníliaesszencia
100 ml fügepálinka vagy nagyon jó minőségű rum
300 ml víz
 

Hideg víz alatt megmostam és levágtam a szárvégeket.
Feldaraboltam.
Jó nagy fazékba tettem. A cukrot elkevertem a dzsemfixszel és a citromsavval, majd a gyümölcshöz adtam, alaposan elkevertem. Hozzáöntöttem a vaníliaesszenciát és a vizet, hirtelen felforraltam. Állandóan kevergetni kell, különben leég. Pár percig forraltam, közben elturmixoltam a nagyobb darabokat. Levettem a tűzről, belezuttyintottam a rumot (a fügepálinka kifőzése még várat magára), alaposan elkevertem. Sterilizált dzsemes üvegekbe töltöttem.
A bejegyzés megírásában nagy segítségemre volt Bálint gazda cikke.