Körte őszi fűszerekkel

A nagyon klasszik cukros lében eltett befőttekért annyira nem vagyok oda, de az ilyen fűszeres, ecetes gyümölcsök mindig jól használhatók bármibe vagy bármihez.

KÖRTEBEFŐTT ECETES-FŰSZERES LÉBEN

1 kg apró, kemény körte
275 ml bodzás fehérborecet*
275 ml almaborecet
350 g nádcukor
½ tk egész szegfűszeg
1 tk színes bors
½ tk borókabogyó
½ rúd felhasított vanília
7,5 cm-es rúd fahéj három darabba törve
½ citrom vékonyan felszeletelve

Az eceteket és a többi hozzávalót a körték kivételével összekeverjük egy lábosban, lassan felforraljuk, közben kevergetjük, hogy a cukor elolvadjon.
Közben a körtéket meghámozzuk egy burgonyahámozóval – hagyjuk rajta a szárukat –, majd egy nagyobb tál hideg vízbe tesszük, hogy ne barnuljanak meg.
Ezután belerakjuk a forrásban levő fűszeres lébe, majd közepes lángon 20 percig forraljuk, a körte a végén legyen félpuha: könnyen beleszúrhassunk egy kis hegyes kést, de ne essen szét.
Ha készen van, egy kb. 1 l-es befőttes üvegbe rajkuk a körtéket, a levét a fűszerekkel pedig 5 percig jó magas lángon beforraljuk sziruposra, aztán a körtékre öntjük.
Felhasználás előtt érleljük legalább 1 hónapig, vadhúsok és kacsa-, libasült mellé is jó, vagy sajtokkal.

*A bodzás ecet rém egyszerűen készíthető: bodzavirágokat felmelegített ecetbe áztatunk 1-2 napra, majd leszűrjük. Őszintén szólva nem emlékszem, pontosan hogy csináltam, de ennél bonyolultabb tuti nem volt.

kortebefott

Advertisements

Füge chutney

Tegnap nagyüzemet rendeztem a konyhában, reggel 9-től délután 5-ig ki sem jöttem onnét.
Készült a vaníliás mintájára fokhagymás chili zselé is, nyilván mínusz vanília, plusz fokhagyma. Aztán főztem paradicsomlekvárt, végre sikerült eltalálni a cukor mennyiségét.
Aztán készült még füge chutney is. Azt hiszem, nagyjából erre az évre ennyi volt a füge, nincs olyan meleg, hogy ami még rajta van, az beérhessen. Meglehetősen picik a gyümölcsök a hosszú esőmentes időszak miatt.

FÜGE CHUTNEY
1 kg füge
2 ek szőlőmagolaj
2 fej lilahagyma
4 db kandírozott gyömbér
2 db piros chili
220 g nádcukor
250 ml almaecet
2 db lime reszelt héja és kifacsart leve
1 marék mazsola
1 marék aszalt vörös áfonya
3 tk mustármag
1 rúd fahéj
1 rúd vanília (a magjait kikapartam a paradicsomlekvárhoz)
½ tk őrölt szegfűbors
½ tk só
¼ tk őrölt szegfűszeg

Az olajat felforrósítjuk egy edényben, hozzáadjuk a finomra aprított hagymát és üvegesre pároljuk. Ezután hozzáadunk mindent a füge kivételével és lassú tűzön forraljuk 10-15 percig.
Közben éppen van idő a füge kis kockákra való felaprítására. Beletesszük az edénybe, elkeverjük, lefedjük és lassú tűzön főzzük 10 percig, vagy amíg a füge megpuhul. Ezután levesszük a fedőt és lekvársűrűségűre beforraljuk.

 

 

Még mindig hőség és sárgabarack

Még maradt a múltkor beszerzett sárgabarackból, leginkább olyan szemek, amelyek nem értek még puhára, már illatosak, de még kemények. Éppen alkalmasak egy jó kis leveshez.

FŰSZERES SÁRGABARACKLEVES HIDEGEN

8 ek cukor
1 rúd fahéj
3 egész kardamom
5-6 szem szegfűbors
5-6 egész szegfűszeg
¼ szerecsendió
1 szerecsendióvirág
750 ml víz
½ tk vaníliapaszta
15 szem sárgabarack
750 ml teljes tej
3-4 ek 45%-os tejszín
3½ ek keményítő

Egy nagyobb lábosban karamellizáltam a cukrot, beledobtam a fűszereket és azonnal felöntöttem a vízzel – ekkor kap értelmet a nagyobb fazék, mert a víz kicsaphat egy kisebb edényből és megégethet.
Kevergetve felforraltam, hozzáadtam a vaníliát, és forraltam kb. 8-10 percig, hogy a fűszerek íze jól kioldódjon.
Közben kimagoztam a barackokat és a leveshez adtam.
A tejet és a keményítőt egy habverővel simára kevertem, hozzáadtam a tejszínt, azzal is simára kevertem és a levesbe öntöttem a krémes tejes keveréket állandó kevergetés közben.
Felforraltam, majd 2-3 percig főztem, éppen csak addig kell, míg a keményítő íze eltűnik, egyébként a barackok szétfőhetnek és a héjuk külön fog úszkálni.
A fazeket hideg vízbe állítottam, hogy a leves lehűljön, majd beraktam a hűtőbe.
A levest jéghidegen tálaltam egy kis frissen őrölt bors és szegfűbors keverékével megszórva, miután kihalásztam belőle a fűszereket.

Fűszeres-narancsos fügedzsem

Azért ennyire nem kellet volna sietnem, az előző posztból kihagytam a fügedzsem receptjét. Még a nyáron csináltam, amikor is elég reménytelennek tűnt, hogy mi lesz velünk, eláraszt a rengeteg füge. Csináltam egy sima dzsemet meg ezt, és még így is maradt rengeteg. Nem volt más hátra, hordóba tettük. És a nyáron előállt fügeprobléma mostanára tiszta élvezetbe csapott át. A kétféle dzsem mellet pálinka is készült. Nagyon-nagyon finom pálinka lesz a fügéből, illatos, tapad a pohár belsejére – „olajos”, és édes füge utóíze van.
 
FŰSZERES-NARANCSOS FÜGEDZSEM
  • 1 ½ kg füge, kis kockára vágva
  • 3 db narancs reszelt héja és húsa, a húsa kis kockákra vágva
  • 500 g cukor
  • 2 db citrom leve
  • 1 tk reszelt friss gyömbér
  • 1 tk őrölt szegfűszeg
  • 1 tk fahéj
  • 1 zacskó 3:1 dzsemfix
 


A cukor kivételével egy mély fazékba szórok mindent, a dzsemfixet elkeverem pár kanál cukorral és a gyümölcsökhöz adom, alaposan elkeverem. Felforralom, beleszórom a maradék cukrot, alaposan átkavarom, amikor a cukor felolvadt, még pár percig forralom. Kis dzsemes üvegekbe töltöm, lezárom és 10-15 percig a fejük tetejére állítom.

Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik

Szent Mártonra nem a halála miatt emlékezünk
A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avatták szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek, és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tsiztelték. November 11. napja a néphagyományban a jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós libalakomákkal és munkatilalommal ünnepeltek.
 
Szent Márton élete
Szent Márton 316-317 körül pogány, ugyanakkor nem alacsonyrendű – édesapja katona volt a császár hadseregében – római családban született a pannóniai Sabariában (a mai Szombathelyen). Fiatalkorát az itáliai Ticinumban (Pavia) töltötte, majd 15 éves korában a hadsereg tagja lett, azonban már gyermekkorától Isten szolgálatára vágyott. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta a köpenye felét. Ezt a jelenetet örökíti meg El Greco Szent Márton és a koldus (1597-99) című képe is.
 


Azt ezt követő éjszaka álmában megjelent neki Krisztus a fél köpenyben. Ez az esemény döntő fordulatot jelentett az életében, megkeresztelkedett és a katonai szolgálatból való felmentését kérte Julianus császártól, majd pappá szenteltette magát Pictavium (Poitiers) püspökével, Hilarius-szal. 
Hamarosan figyelmeztetést kapott álmában, hogy térjen vissza téríteni a szülőföldjére, Pannóniába. Később remeteként élt, majd szerzetesi közösségeket alapított Milánóban. Miután Itáliából az ariánusok elűzték, Rómába, majd onnan Galliába ment, ahol tovább folytatta a térítést. Keményen fellépett a pogányokkal szemben, templomaikat leromboltatta, őket pedig – sokszor csodák révén – Krisztus híveivé tette. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság tours-i püspökké választotta. A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Márton püspökként is szigorú szerzetesi életet élt az általa alapított Maurimonasteriumi (Marmoutier) monostorban. Erős, önálló jellem volt, nemes egyszerűséggel és emberszeretettel, igazságérzettel és kitűnő népies szónoki képességgel megáldva. Minden évben sorra látogatta a vidéki egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba szervezte. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ban a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett. 
Már a középkorban sem volt egyértelmű, hogy vajon hol lehetett az életrajzírók (Sulpicius Severus, aki kortársa és egyben tanítványa volt, valamint Tours-i Gergely püspök) által emlegetett Sabaria, A 12. században kialakult legenda szerint Pannonhalma közelében, azonban a legenda csakhamar és hirtelen elhalt. Majd a 19. században a másik lehetséges Sabaria, Szombathely és Pannonhalma hosszas, a 20. századon is átívelő vitába kezdtek, míg végül a kutatások mai álláspontja szerint inkább Szombathely lehetett Márton szülővárosa.
A 12. századi Franciaországban bencés szerzetesek terjesztették azt a legendát, hogy a szent püspök királyi sarj, egy magyar uralkodó gyermeke. Ennek oka abban keresendő, hogy ezzel is növelni akarták szeretett szentjük, Márton tiszteletét.
 
Márton napja a gazdasági év zárása, és ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ezen a napon kapták meg a bérüket a szolgálók és a szolgálólányok, és módjukban állt gazdát cserélni. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelték meg. A néphagyomány szerint a boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát. Az adventi idő előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése volt. A lakomán megkóstolják az új bort, mivel ennek Márton a „bírája”. Ezen a napon sütik a „marcipánt” is. Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz.
 
Márton és a bor
Szent Márton azon védőszentek egyike, aki életében ugyan nem volt kapcsolatban a borral, de ünnepének időpontja a must kiforrásával, az újbor kierjedésével esik egybe. Valószínűleg ez a momentum hívhatta életre a borral kapcsolatos Márton-napi szokásokat. Szent Márton és a bor szoros kapcsolatát  fejezi ki Nyugat-Európa számos szőlőtermő vidékén elterjedt hiedelem is, miszerint Márton Krisztushoz hasonlóan a vizet borrá tudja változtatni. Tours-i Gergely (538-594) Mártont a bor gyarapítójának és adományozójának nevezi. Feljegyzései szerint Tours-ban volt egy csodatévő szőlőtőke, melyet Márton ültetett. Gergely leírásában egy Ingetrud nevű apáca a szent sírjáról egy edénybe vizet gyűjtött. Ebből a vízből egy cseppnyi elegendő volt ahhoz, hogy a sírra helyezett félig töltött boros edény egy éjszaka alatt tele legyen borral.
 
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Ám akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspökét eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy a cselédek az éves bérük mellé kaptak egy libát is, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. A legelőre nem hajthatták az állatokat, a takarmány meg túl drága volt, így nemcsak szárnyasokat vágtak, hanem egyéb haszonállatokat is. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
 
Márton napra mindenütt liba dukál, nálunk sem volt másképp. 
 
LIBASÜLT PÁROLT KÁPOSZTÁVAL ÉS TÖRT KRUMPLIVAL (4 személyre)
 
A libasülthöz:
  • 4 db libacomb és 1 db kicsontozott libamell (bár a kicsontozás nem a legjobb ilyenkor, ugyanis a mellcsont milyenségéből lehet megállapítani, milyen telünk lesz, ha hosszú és fehér, akkor hosszú és hideg lesz a tél, ha rövid és barna, akkor rövid és enyhe)
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • 100 ml száraz fehérbor
A párolt káposztához:
  • 1 kg vöröskáposzta
  • 3 db alma
  • 3 kisebb fej lilahagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kk frissen reszelt szerecsendió
  • ½ kk őrölt szegfűszeg
  • ½ kk őrölt szegfűbors
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 4-5 ek balzsamecet
  • 3 csapott ek nádcukor
  • só, frissen őrölt bors

A tört krumplihoz: 

  • kb. 1 kg krumpliból főtt krumpli
  • 2-3 ek a kisült libazsírból
  • a puhára párolódott hagymadarabok és fokhagymagerezdek
 
A sütőt 180 °C-on előmelegítem. Előkészítem a libaalkatrészeket (tisztítás, tokozás), belerakom egy tűzálló tálba, megsózom és borsozom, a megtisztított hagymát 6 darabba vágva mellérakom, a megtisztított fokhagymagerezdeket úgyszintén. Aláöntöm a bort és fóliával lefedem, és a sütőbe tolom, 2 órát párolom.
A 2 óra letelte után kiveszem a kisült zsírból a libadarabokat, átrakom egy másik tálba, meglocsolom egy kevés szafttal és visszarakom a sütőbe, de most már 220 °C-ra emelem a hőmérsékletet, kb. 20-25 perc alatt pirosra sütöm.
 
A párolt káposztához a káposztát vékonyra szeletelem, az almát meghámozva és kimagozva felkockázom, a hagymákat félbevágom, majd vékonyan felszeletelem. A fokhagymát megtisztítom és apróra vágom.
Egy jó nagy öntöttvas edénybe lerakok egy réteg káposztát, majd hagyma és alma következik. Megszórom a fűszerekkel, a fokhagymával, sóval, borssal, cukorral és locsolok rá a balzsamecetből. Ezt háromszor megismétlem, a rétegek közé kis kockára vágott vajat is teszek.
 
 

 
A tetejére káposzta kerüljön, egy kevés vaj, só és bors. Lefedve 2 órát párolom, időközben néha megkeverem.
 


 
Ez rengeteg lesz, de nem baj, mert nagyon jól tűri a fagyasztást, el lehet tenni. (A recept öteletét szintén Deliától vettem, tavaly már egyszer megcsináltam, de most kénytelen voltam emlékezetből, mert ma hiába akartam megnézni az oldalán, nem tudtam, mert valami reklám jelent meg folyton, ez előfordult mostanában más receptjeivel is. Természetesen a receptes progimban sem volt már meg, annak az adatbázisát is sikerült egyszer elveszejtenem még az év elején, amikor rámjött a karbantarthatnék és nem figyeltem oda, újrainstalláltam a Leót ahelyett, hogy csak a repair disket választottam volna. Szóval ez most az adapted from vagy az inspired by kategória.)
 
Amikor a libát visszateszem a sütőbe, meghámozom a krumplit és annyi sós vízben, amennyi éppen ellepi, fedő alatt megfőzöm. Leszűröm, öntök rá a zsírból, beleteszem a hagymát és a fokhagymát, krumplinyomóval összetöröm.
Ebben a sorrendben minden egyszerre készül el, lehet tálalni. A hagyomány szerint 11 óra 11 perckor kéne a libának az asztalra kerülnie, én pontosan 6 órát késtem vele. Remélem, a hagyomány nem tartalmaz semmi retorziót az ilyen esetekre.

Leginkább a színe csábító – cékla

A cékla egészségre gyakorolt jótékony hatása igen régóta ismert. Szerteágazó gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak (C-, B₁-, B2, B6, béta karotin, niacin, biolin, és folsavban is rendkívül gazdag), ásványi anyagoknak (vas, szilícium, réz, nátrium, kálium, kalcium, foszfor, jód, bór, mangán, kén, kobalt, lítium, stroncium), valamint fitovegyületeknek (polifenolok, flavonoidok, anticianidinek, karotinoidok, enzimek, cukrok) köszönheti.
Tápláló, zamatos, az egyik legédesebb, legnagyobb cukortartalmú zöldségféle. A céklát főleg húsos, sötétlila, lédús gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény, a zsenge levelek is. 
A növény legrégebbi archeológiai leletét egy újkőkorszaki (Kr. e. 4000.), a mai Hollandia területén feltárt településen találták. Az i. e. II. évezredben már termesztették a babilóniaiak és a főníciaiak. Fogyasztották az ókori görögök – Apollónnak áldoztak vele, és az asszírok is ismerták a lázcsillapító hatását. A középkori kolostorok kertjeiben is igen hamar elterjedt. Angliában már a középkorban roboráló szerként használták, betegeket és időseket tápláltak a könnyen emészthető levével, valamint a fejfájás és a fogfájás enyhítésére ajánlották. Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette kötelezővé a termesztését.
A gyökér jelentős mennyiségebn tartalmaz pektint, amely elősegíti a nehézfémek, az emésztőrendszerre veszélyes mikroorganizmusok és a felesleges koleszterin kiürülését a szervezetből.
Magas kálium és magnézium tartalma miatt igen hasznos a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában, illetve hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez.
A cink, a mangán és a réz elősegítik a növekedést, a fejlődést és a szaporodást, szabályozzák az anyagcserét, kedvezően hatnak a nemi mirigyek működésére.
Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a szervezet a növények közül a céklából tudja legjobban hasznosítani a vasat. Serkenti a vörösvérsejtképződést, jó hatással van a vérnyomásra, a szívműködésre és az idegrendszer munkájára. Roboráló hatású, serkenti a sejtnövekedést és a sejtmag-regenerációt, javítja a lábadozó betegek általános állapotát. A szervezet számára optimális formában tartalmaz minden olyan hatóanyagot, amely az idős vagy beteg sejtek életerejének fokozásához szükséges. A céklában levő cukor könnyen hasznosul, így gyors energiaforrást jelent.
Várandós anyáknak is javallott a fogyasztása, hiszen a gumó gazdag folsavban, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos. A folsav a magzati fejlődés során, az agy és az idegrendszer működéséhez szükséges anyagok képződésében vesz részt. A terhesség korai szakaszában megfelelő pótlásával több fejlődési rendellenesség (pl. a nyitott gerinc) kialakulásának valószínűsége csökkenthető.
A cékla fokozza a gyomorsav-elválasztást, ezáltal javítja a fehérjék előemésztését, az aminosavak hasznosulást. A kéntartalmú aminosavak (metionin) rugalmassá teszik a bőrt, fényt adnak a hajnak és a körömnek. Szilícium tartalma erősíti a kötőszöveteket, a bőrt, a véredények falát és a csontokat.
A hatékony tisztítókúrák nélkülözhetetlen része, mivel serkenti a máj, a belek és a vese működést, fokozza a méreg- és salakanyagok eltávolítását. Megszünteti a toxikus anyagok okozta bőrbetegségeket, a fejfájást és a letargiát. Méregteleníti az agyat a fémektől, (pl. alumínium), javítja az általános közérzetet, jótékony hatású gyomorhurut, aranyér és savtúltengés esetén. Enyhe vízhajtó hatása mérsékli a magas vérnyomást. Helyreállítja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Naponta 2-3 alkalommal egy pohár céklalé kitűnő májtisztító. Az emésztésre gyakorolt hatása támogatja a fogyókúrát.
A cékla három az emésztőrendszer számára fontos hatóanyagot tartalmaz:
  • A betain a máj méregtelenítő enzimeit támogatja.
  • A kolin elősegíti a májból a felesleges zsírok kiürülését. Szabályozza az emésztést, a nyirokmirigyek, a vese, a gyomor és a belek működését.
  • A betanin (a cékla színanyaga) gátolja a kórokozó baktériumok elszaporodását, valamint immunerősítő, roboráló és élénkítő hatású.
1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltottak ki dr. Ferenczi Sándor és munkatársai betaninnal végzett klinikai kísérletei. Rákbetegeket kezeltek kizárólag nyers céklát tartalmazó étrenddel, és a cékla gátolta a tumorsejtek szaporodását. A kemoterápián átesett páciensek vérképe jelentős javulást mutatott a cékla kúra után. Ígéretesek a tapasztalatok a nyirokrendszer daganatainak kezdeti stádiumában is. 
A cékla enyhíti a menstruációs zavarokat, valamint a változókorral járó kellemetlen tüneteket. Késlelteti a túl korai öregedést, segít leküzdeni a megfázást és az influenzát.
 
 


De egyáltalán nem a fentiek ismeretében raktam el céklát, hanem mert a legtöbb piacon kapható savanyúságot túlcukrozzák, amit nagyon nem kedvelek. Egyszer régen, vagy 8-10 éve már csináltam ezt a fűszeres céklát, és úgy emlékszem, nagyon finom volt. Remélem, nem az idő szépítette az emlékeket…
 
 
FŰSZERES CÉKLA
  • 1 kg cékla
  • 5 közepes fej lilahagyma
  • 15 szem szegfűbors
  • 15 szem szegfűszeg
  • 2 babérlevél
  • 500 ml víz
  • 250 ml vörösborecet
  • 1 ½ ek cukor
  • 1 tk só
  • gumikesztyű
 


A céklát alaposan megmosom, és annyi hideg sós vízben, amennyi ellepi, felrakom főni. A forrástól számítva főzöm egy órát lassú tűzön, ennyi idő alatt egészen biztosan puhára fő.
Hideg vízben leöblítem, és hagyom hűlni. Közben felhúzom a gumikesztyűt – innentől kezdve minden fog – meghámozom a hagymákat és vékony szeletekre vágom. Amikor a cékla annyira kihűlt, hogy meg lehet fogni, meghámozom és kb. 3-4 mm-es szeletekre vágom, a hagymával rétegesen belerakom egy nagy csatos üvegbe, a rétegek közé szórom a fűszereket.
A vizet felforralom a cukorral és a sóval, leveszem a tűzről, hozzáöntöm az ecetet, majd a levet melegen a céklára öntöm. Az üveget lezárom, és hűvös helyen legalább 3 hetet érlelem.

Muffinposzt

Muffint készíteni a világ legkönnyebb dolga, egyszerűen elronthatatlanok, a végtelenségig lehet variálni, milyenek is legyenek. Vicces és csinos kis sütemények, ahogy sorakoznak a tálon a kapszlijaikban. 
 
SÜTŐTÖKMUFFIN JAMIE VIDÉKI KONYHÁJÁBÓL (24 db)
  • 400 g sütőtök
  • 400 g finomítatlan cukor
  • 4 db tojás
  • 1 csipet só
  • 300 g liszt
  • 2 púpos tk sütőpor
  • 1 tk fahéj
  • 1 marék dió
  • 175 ml extraszűz olívaolaj (ne a csípős ízűt válasszuk)
A tetejére:
  • 1 mandarin reszelt héja
  • 1 citrom reszelt héja és leve
  • 150 ml tejföl
  • 2 ek porcukor
  • ½ rúd vanília kiakapart belseje
 


A tököt kisebb darabokra vágom és a robotgépbe teszem, nagyon finomra aprítom. Beleszórom a cukrot, hozzáütöm a tojásokat, és a többi hozzávalót is belerakom. Teljesen simára keverem a géppel. Muffinformába kapszlikat teszek, mindegyiket megtöltöm a masszával kb. ¾-ig. Előmelegített, 190 °C-os sütőben kb. 20 perc alatt készre sütöm. Rácsra szedem, és hagyom langyosra hűlni.
Közben elkészítem a kulimászt a tetejére: mindent összekeverek, és 1-1 tk-nyit a muffinok tetejére rakok, vigyázva, hogy ne csurogjon sehova. Tálra rendezem, és reszelek még rá mandarinhéjat, majd megszórom szárított levendulavirággal.
 
 
BARACKOS-JOGHURTOS MUFFIN (12 db)
  • 4 db sárgabarack
  • 5-6 szem aszalt sárgabarack
  • 2 ek barackpálinka
  • 100 g vaj
  • 350 g liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 db tojás
  • 100 g nádcukor
  • 1 pohár barackos joghurt
  • 30 g szeletelt mandula
A vajat mikróban jól megpuhítom, belekeverem a cukrot, kicsit kikeverem vele. A tojásokat egyenként beleütöm, és alaposan beledolgozom. Elkeverem benne a joghurtot és a pálinkát is, majd az apróra vágott barackokat.
A lisztet elkeverem a sütőporral, beleszórom a szeletelt mandulát és a tojásos krémbe rakom, simára dolgozom.
A tésztából háromnegyedig rakok a kibélelt muffinformába, és előmelegített sütőben 150-160 °C-on 20-25 percig sütöm.
 
 
 
A SÜTISZÖRNY FEHÉR CSOKOLÁDÉS MUFFINJA (12 db)
  • 120 g vaj
  • 130 g barnacukor
  • 200 g liszt
  • ½ csomag sütőpor
  • 100 g darált dió
  • 3 kk instant kávé
  • 125 ml tej
  • 1 csipet só
  • 100 g fehér csokoládé
A nagyon puha vajat elkeverem a cukorral és a tojásokkal, majd hozzáadom a nagyon kevés meleg vízben elkevert kávét is. Beleöntöm a tejet és azzal is eldolgozom.
A lisztet a sütőporral, a darált dióval, a sóval és az apróra vágott csokoládéval keverem el, majd a tojásos keverékhez adva simára dolgozom.
A muffinformát kibélelem, belekanalazom a masszát és 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöm.
 
 
NARANCSOS-CSOKOLÁDÉS MUFFIN (12 db)
  • 150 g liszt
  • 2 db tojás
  • 150 g vaj
  • 150 g nádcukor
  • 3 ek narancslekvár
  • ½ csomag sütőpor
  • 50 g kakaópor
  • 50 g étcsokoládé
  • 1 narancs reszelt héja
A puha vajat kikeverem a cukorral és a tojásokkal, hozzáadom a narancslekvárt.
A csokoládét apróra vágom, és az összekevert száraz hozzávalókhoz adom, belereszelem a narancshéjat is. 
Összekeverem a tojásos-vajas krémet a lisztes keverékkal, a masszát kibélelt muffinformába töltöm és előmelegített, 170 °C-os sütőben kb. 25 perc alatt készre sütöm.
 
 
FŰSZERES ALMÁS MUFFIN (12 db)
  • 125 g vaj
  • 3 db alma
  • 125 g nádcukor
  • 250 g liszt
  • ½ csomag sütőpor
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 1 kk őrölt szegfűbors
  • 1 kk őrölt szegfűszeg
  • 2 db tojás
  • 50 ml tej
 

 
A puha vajat kikeverem a cukorral és a tojásokkal, belerakom a tejet és a megreszelt almát is.
A lisztet elegyítem a sütőporral és a fűszerekkel, majd az almás keverékkel eldolgozom.
A sütőt 200 °C-ra előmelegítem, és a muffint 20 perc alatt készre sütöm.